Vagyis, a jó baktériumok és a rossz baktériumok izgalmas együttélése

 A jó, azaz hasznos baktériumok többnyire élnek és virulnak odabenn, a beleinkben. Ez a természetes, hogy rendben megy minden, és ellenőrzésük alatt tartják a folyamatokat. Ha azonban megbetegszünk, vagy stresszes életet élünk, lemerül a szervezetünk, netalán antibiotikumokat kell szednünk egy komolyabb betegség miatt – akkor bélflóránk szenved. A jó baktériumokat kiszorítva ugyanis, ilyenkor könnyedén beférkőznek és megtelepednek olyan baktériumtörzsek is, melyeknek semmi keresnivalójuk sincsen odabenn. Hogyan védhetők ki, és mit tehetünk ellenük?

A legkönnyebben azzal biztosíthatjuk, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre szervezetünkben a jótékony baktériumokból, ha probiotikumokat fogyasztunk rendszeresen. Vagyis, olyan ételeket, és élelmiszereket, amelyekben jelen vannak ezek a jótékony és hasznos baktériumok. De vajon tényleg olyan jó ötlet ez, mint amilyennek hangzik?

Bélcsatornánkban megközelítőleg százmillió baktérium él, ami valamivel több, mint egy kilogrammnyi súlyt ad hozzá testtömegünkhöz. A bélbaktériumok zöme a vastagbél leghosszabb szakaszában, a vakbéltől a egészen a végbelekig terjedő részében tenyészik, s ezt gyűjtőnéven bélflórának hívjuk. Itt minden aprócska kis élőlény egy különálló kis sejt, aprócska élőlény, melyeknek számtalan, több száz faja ismeretes. Nagyjából úgy negyven fajuk él a bélflórában és mindegyikük végtelenül hasznos. Mások pedig ártalmasak lehetnek, és bizony, a mi feladatunk, hogy gondoskodjunk a jótékony baktériumok egészségéről és jó közérzetéről, és persze, segítsünk nekik abban, hogy számbeli fölénybe kerüljenek a kártékony társaikkal szemben.

A hasznos baktériumok általában könnyedén alkalmazkodnak beleink környezetéhez. Gyorsan szaporodnak, és komoly nyomást gyakorolnak a káros baktériumtörzsekre. Normális esetben győzedelmeskednek a rossz baktériumtörzsek felett, a helyért és a tápanyagokért folytatott versengésben, és ily módon a rossz kártékony baktériumtörzsek képtelenek megvetni a lábukat.

Ám olykor azonban előfordulhat, hogy ételeinkkel, vagy bármilyen más módon – akár tudtunkon kívül – potenciálisan ártalmas baktériumokat juttatunk be a szervezetünkbe, így a jó baktériumoknak folyamatosan résen kell lenniük. A jó baktériumok megerjesztik az élelmi rostokat, amelyek a növényi eredetű élelmiszereinkben találhatóak. Ez tehát az egyik oka annak, hogy miért is érdemes több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztatunk. Testünk nem képes megemészteni a rostokat, így azok végigvonulnak emésztőrendszerünkön, egészen a vastagbélig hatolva, ahol már az éhes (jó) baktériumtörzsek milliói várják őket epekedve. A csonthéjas gyümölcsök és a magvak rostok számos tárházát kínálják számukra, csakúgy, mint a bab, a lencse és a borsó. A nem oldékony rostokban – ezek azon fajták, amelyek nem szívnak vizet magukba – pedig a rizs, a sárgarépa, és a kígyóuborka bővelkedik – csakhogy a legáltalánosabbakat említsük meg. A rostok erjedésekor kémiai anyagok szabadulnak fel, s ezek áthatolnak a vastagbél falán. E vegyületeknek jó hasznát veheti testünk, – hiszen tulajdonképpen energia-utánpótlásunk hozzávetőleg közel 10 százalékát biztosítják. Az ásványi anyagok felszívódását is a vastagbélben lezajló erjedés segíti, az erjedés egyes végtermékei pedig a rák elleni küzdelemben vállalnak jelentős szerepet. A legfontosabb jótékony baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobaktérium törzsekhez tartoznak, és mindkét faj – számos hasznos feladata mellett – meggátolja még a daganatos sejtek kifejlődését is. A hasznos baktériumok ezen túlmenően más, igen jelentősfeladatokat is ellátnak. Például, már csecsemő korunkban erősíteni kezdik a immunrendszerünket, ráadásul a rossz baktériumok által termelt gázokat is elnyelik, így csökkentve a szélképződésünket.

Sajnálatos módon azonban vastagbelünknek állandó társbérlői a kártékony baktériumok is, többek között a Bacteroies törzs tagjai. Azért az igazat megvallva, ők is rendelkeznek jó tulajdonságokkal: megerjesztik a szénhidrátokat, és segítenek kivédeni a még náluk is kártékonyabb baktériumokat. Ugyanakkor ez az a törzs, amely a belső fertőzések 70%-ért felel. És ha egyszer kiszabadulnak a vastagbélből egy másik testrészbe, Akkor pedig jobb, ha egy pillanatra sem tévesztjük szem elől őket. Valahányszor csak bélflóránkat leteríti valami – akár egy legyengülés, egy helytelen ételpárosítás, vagy egy huzamosabb ideig fennálló antibiotikum kúra – ekkor az ártalmas baktériumok újra erőre kapnak, és legyengítik a hasznos baktériumainkat, akik így képtelenek ellátni rendesen feladataikat. A helytelenül működő bélflóra mellett pedig nagy bizonyossággal szokatlan bélmozgásokat tapasztalunk, letargikussá válunk, és gyakrabban támadnak szeleink.

A bélbaktériumok leghírhedtebb faja az Escherichia coli. Ennek a fajnak az egyedei, természetüktől fogva nagy tömegekben vannak jelen a bélrendszerünkben. Rendszerint a jófiúk közé sorolják őket. A legtöbb E.coli baktérium ugyanis csak akkor okoz galibát, ha kijut a bélrendszerből. Attól függően, hogy hová kerül, húgyhólyaggyulladás- ha a húgyvezetékbe – , vagy akár hashártyagyulladás is lehet a vége, ha a vastagbél perforálódik.

Ugye, ez már elegendő ok arra, hogy jó baktériumainkat támasszuk fel, segítsük mindennapi munkálkodásukat, és boldognak lássuk őket nap, mint nap?

A kérdés pedig mindössze az, hogy hogyan? A sok rostban – tehát a nyer ételekben – bővelkedő étrend az egészséges erős bélflóra egyik fontos kulcsa lehet. Ezenkívül számos, kifejezetten e célra készült táplálékkiegészítők is kaphatók. A probiotikumok már évek óta sorakoznak a patikák – és mostanra már a nagyobb drogériák – polcain, és hasznos, élő baktériumkultúrákat tartalmaznak, mint a Lactobacillus vagy a Bifidobaktérium, melyek egyébként megtalálhatók a joghurtokban és a sajtokban is. A probiotikumok elsődleges célja a hasznos baktériumtenyészetek elterjesztése a bélrendszerünkben. A probiotikus termékek fogyasztása tehát olyan, mintha – jó értelemben véve – megfertőznénk magunkat. Bélflóránkkal akkor tesszük a legjobbat, ha rendszeresen ellátjuk probiotikumokkal. Legideálisabb, ha minden reggel.

 Képek forrása: www.foodmopping.com.au; www.ovljewicer.altervista.org; www.lifemartini.com; www.discover.umn.edu