A Mérték Médiaelemző Műhely alapítótagja szerint a hatóság már a kérelem benyújtásától kezdve, július 4-től vizsgálhatta a fúzió körülményeit, s a cégeket, így vélhetően már előre be volt tárazva a GVH-döntés, csak a szakhatósági engedélyre vártak. Ugyanakkor nem lehet megmondani, hogy mennyire volt alapos és átfogó a hatósági vizsgálat – tette hozzá Urbán.A médiatanács mindössze másfél nappal korábban, hétfőn közölte, hogy megadja a hozzájárulását a megyei lapok felvásárlásához. Való igaz, a GVH döntött már hasonló sebességgel, például 2014-ben épp a Ringier és az Axel Springer fúzióját engedélyezték, azaz ezzel a Vienna Capital Partners médiaportfóliójának létrejöttét. Emlékezetes ugyanakkor, hogy még mielőtt az osztrák üzletember, Heinrich Pecina tulajdonolta médiacsoporthoz került a Népszabadságot és más jelentős lapokat tartalmazó portfólió, a médiatanács 2011-ben megtagadta hozzájárulását az Axel Springer és a Ringier összeolvadásához.Ezt akkor azzal indokolták, hogy a fúzió “egyértelműen és jelentősen” veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését. Akkor tehát még elkerülendőnek tartották a túlzott lappiaci koncentrációt, most ellenben a Mediaworkshöz kerülhet (a Hevesi Hírlap, a Komárom-Esztergom megyei 24 óra, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, a Békés megyei Hírlap, Bács-Kiskun megyei Petőfi Népe mellé) a Fejér Megyei Hírlap, a Napló, a Vas Népe, a Zalai Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap is.Mindez erősítheti az – a Népszava forrásai által újfent megerősített – értesülést, miszerint a Nemzeti Sportot, a Népszabadságot és a Világgazdaságot is kiadó Mediaworks tulajdonosa tárgyalt és tárgyal a kormányoldallal a cégcsoport sorsáról, esetleges kormányközeli médiaportfólióba kerüléséről. Nem tudni, hogy a Spéder Zoltánnal is szoros üzleti viszonyban lévő Pecina találkozott-e már a kormányfővel, ám máig egyik fél sem cáfolta információnk, miszerint találkozót kért Orbán Viktortól a cég jövőjével kapcsolatosan.