A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentette be, hogy könnyebbé akarják tenni a szakiskolák és a felsőoktatás közötti átmenetet. Ezt úgy oldanák meg, hogy kialakítanának egy beszámítási rendszert, amely keretében a szakiskolákból érkezők gyorsabban el tudnák végezni a képzést. Ez, önmagában egy jó gondolat volna amelyet több területre is ki lehet terjeszteni, hiszen egy évtizede altatóorvos mellett dolgozó nővérnek is hatalmas tapasztalata van, amelyet akár orvosként is tudna hasznosítani. A szakképzés esetében azonban ez a terv néhány, annak sikerét megkérdőjelező döntéssel párosult. Ilyen volt az a hosszú ideig tartó bizonytalan helyzet, amelyet a nem letisztázott szakmai érettségi vizsga követelményei okoztak. A Tanítanék Mozgalom erre aggódva figyelmeztette a felelős minisztériumot, hiszen nem volt egyértelmű, hogy miből tudják a diákokat felkészíteni.Ami sokkal nagyobb problémát jelent azonban, az a szakiskolákban a természettudományos tárgyak számának csökkentése. Gyakorlatilag, ahogyan arra már a fent említett Mozgalom felhívta a figyelmet, sokan a nemzeti minimumot nem fogják így megszerezni a szakiskolákban, nem fogják elsajátítani azokat az alapvető természettudományos ismereteket, amelyek elengedhetetlenek lennének a számukra. Ezek után fognak Főiskolára menni, ahol a minisztérium álláspontja szerint a duális képzés, amely önmagában egy nagyszerű jelenség, az elméletet és a gyakorlatot ötvözi, a gyors technológiai fejlődés világában ad naprakész szakmai ismereteket. Ez viszont nem fogja megoldani azt a problémát, hogy az új tanterv miatt a diákoknál alapvető ismeretek fognak hiányozni. Főiskolán pedig arra nincs idő, hogy középiskolába meg nem tanított ismeretek teljességét leoktassák a hallgatóknak, majd áttérjenek a főiskolai anyagra.Így ez a terv sajnos nem tűnik annyira kecsegtetőnek, mint amennyire annak tűnik. Sokkal inkább egy eleve bukott kísérlet a szakképzés megmentésére, amely nem fog mással járni, mint a felsőoktatás újabb mélységekbe taszításával.