Sok érdeklődő gyűlt össze Csökmőn 2014. augusztus 13-án, az Örökségünk Háza átadóünnepségén. A Csökmői Hagyományőrző Egyesület által felújított épület új funkciókkal ellátva, egyedi módon gyarapítja a település kulturális értékeit és a térség egyik jelentős turisztikai látványossága lett.

A Sárréti Népzene- és Néptánc Archívum Létrehozói:
Mahovics Tamás, Bencze Lászlóné dr. Mező Judit, Nagy András Balázs, Nagy Tibor

2012-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által meghirdetett Vidéki Örökség Megőrzése elnevezésű pályázaton, a Csökmői Hagyományőrző Egyesület 14 575 343 forintot nyert a beadott pályázatára, melyet a helyi önkormányzattól bérbe vett, használaton kívüli iskolaépület felújítására fordíthatott.

Az így felújított – sokak által „Nagylépcsős iskolának” ismert – épület, megújult külsővel és értékes kiállításokkal élteti tovább az egykori oktatási célokat.

Örökségünk Háza

A megnyitóünnepséget Csipei Judit és Mahovics Tamás hagyományos sárréti tánca és a Csökmői Fonó ehhez kapcsolódó népzenei aláfestése nyitotta. Ezután a gyulai Sárkányhúzó Zenekar sárréti-hajdúsági dallamai csendültek föl az épület előtt.

Csipei Judit – Mahovics Tamás és a Csökmői Fonó együttes

Nagy Tibor, a Csökmői Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Csökmői Tájház tulajdonosa köszöntötte a meghívott vendégeket és minden megjelentet, majd fölkérte Varga József polgármestert, hogy mondja el gondolatait az épülettel kapcsolatban. Ezt követően az egyesület elnöke ismertette a felújítás körülményeit és a pályázat lebonyolításának menetét, valamint bemutatta az épület egyik termét, a Sárréti Kézművesek Kiállítóhelyét. A megnyitóbeszédek sorát Nagy László, a szeghalmi Sárréti Muzeális Gyűjtemény etnográfusa folytatta, az épületben lévő néprajzi-helytörténeti kiállításnak a bemutatásával.

Nagy András Balázs a Csökmői Hagyományőrző Egyesület alelnöke a község történetének az I. és II. világháborús emlékeit bemutató második teremről és az újonnan létrehozott, országosan is egyedi Sárréti Népzene- és Néptánc Archívum létrehozásáról beszélt. Ezután fölkérte Bencze Lászóné dr. Mező Judit nyugalmazott főiskolai tanár, népzenekutatót, hogy mondja el gondolatait a saját népzenei hagyatékán és Mahovics Tamás néptánc pedagógus által felszínre hozott archív táncfilmeken alapuló archívumról.

Részlet Bencze Lászlóné dr. Mező Judit megnyitóbeszédéből:

„Berzsenyi Dániel, nagy klasszikus költőnk a Magyarokhoz című versében azt írta: “Nem sokaság, hanem lélek, szabad nép tesz csuda dolgokat”. Örök érvényű sorait igazolja ez a Ház is, melyet nem a sokaság, hanem a Lélek, vagyis egy maroknyi csökmei lakos hatalmas lelkesedése és lendületes munkája alakított ilyenné, varázsolt széppé, a kitűzött nagy célnak megfelelővé. Köszönet és elismerés illeti őket, a Csökmői Hagyományőrző Egyesület elnökét, tagjait, és minden segítőjüket. Elsőként Varga József polgármester urat, aki felkarolva az Egyesület szándékát, ezt a nagy épületet számukra felajánlotta, ezzel lehetővé téve, hogy Csökmőn egy ilyen nevezetesség létrejöhessen. A Ház magas színvonalú szakmai programjának kialakításáért köszönetet mondunk Nagy Lászlónak, a szeghalmi Sárréti Muzeális Gyűjtemény muzeológusának, Sándor Máriának, a berettyóújfalui Bihar Múzeum munkatársának, Mahovics Tamás békési néptánckutatónak, együttesvezetőnek és végül, de nem utolsó sorban a község kiváló szülöttének, Nagy András Balázs tanár úrnak, együttesvezetőnek, aki a lelke és motorja volt ennek az egész kezdeményezésnek. Köszönetet mondunk mindenkinek, aki csak egy biztató vagy dicsérő szóval is hozzájárult ahhoz, hogy ezt a felújított gyönyörű épületet itt ma felavathassuk, rendeltetésének átadhassuk.

Nagy megtiszteltetés számomra, és külön köszönöm, hogy életem több évtizedes munkájának eredményét, az eddig gyűjtött népdalaim teljes anyagát én is itt elhelyezhetem, értő kezekre bízva, akik gondoskodnak arról, hogy ezek a dalok ne “holt kincs legyen a láda fenekén” ahogy Kodály írta, hanem élő, eleven élet a mai emberek ajkán. Kívánok sok sikert az itt munkálkodóknak, kívánom, hogy a község szeresse és érezze magáénak ezt a házat, ahol tárt ajtó várja mindazokat, akik a Sárrét hagyományai, régi élete, dalai, táncai iránt érdeklődnek.”

A megnyitóbeszédek után a nemzeti szalag átvágásával megnyílt a csökmői Örökségünk Háza. Az érdeklődők kíváncsian szemlélték a községből összegyűjtött nagy mennyiségű helytörténeti és néprajzi anyagot, mely a múltunkról szól abban a reményben, hogy ily módon a közös emlékezetünk részévé váljon.