– Immár 9 éve nem történt bérfejlesztés ezen a területen, így aztán érthető ez a lépés – mondta el szoljon.hu kérdésére válaszolva Agócs Attila, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet gazdasági igazgatója. – Az elmúlt néhány napban többen is felmondtak az érintettek közül, s emiatt igen nehéz helyzetbe kerülünk, hiszen nem könnyű a helyükre megfelelő embereket találni. Egy kórház speciális terület, 24 órás üzemben dolgozunk, az elvárások meglehetősen magasak. A béremelés esetleges elmaradása több mint száz munkavállalót érint nálunk, ami az intézményben dolgozók közel 15 százaléka. A műszaki, gazdálkodási területeken dolgozók, konyhai alkalmazottak, szállítmányozáson, anyaggazdálkodáson dolgozók, mérnökök, műszerészek, bérszámfejtők, de akár kazánfűtők is érintettek. Különösen keserű számunkra az a tény, hogy más, szintén közszférában működő intézmények akár dupla bért is tudnak fizetni nekik.Amint a gazdasági igazgató hozzátette, ahhoz, hogy maradásra bírják a műszaki területen dolgozókat, közel ötvenszázalékos, akár többlépcsős béremelésre lenne szükség. – Bár a legújabb hírek szerint folynak a tárgyalások ezzel kapcsolatban, jómagam meglehetősen szkeptikus vagyok – tudta meg a portál Agócs Attilától.- Régóta folynak a tárgyalások az egészségügyi bérekkel kapcsolatban, s a tárgyaló felek többször kifejtették, elképzelhetetlennek tartják, hogy a háttérben dolgozókat kihagyják ebből. Bízom benne, hogy tartják magukat a kitűzött célokhoz – fogalmazott dr. Sinkó Káli Róbert, a jászberényi Erzsébet kórház főigazgatója a szoljon.hu kérdésére. – Természetesen a mi kórházunk sem különbözik a többitől, bizony itt is küzdünk a munkaerőhiánnyal. Erre a béremelésre óriási szükség lenne, hiszen az érintettek felelősségteljes munkát végeznek, százmilliós értékekért felelnek olyan bérért, amely ma már sehol sem számít versenyképesnek. Pedig a kórházak működtetése rendkívül bonyolult, sokéves tapasztalat szükséges ezen a területen. Ha ezeket a munkatársakat elveszítjük, az ugyanannyira veszélyezteti az ellátás biztonságát, mintha az orvosok, ápolók hiányoznak a betegágyak mellől – tette hozzá az igazgató.Felhívtuk Bűdi Pétert, aki egy egészségügyi oktatóintézményben dolgozik műszakisként. Megkérdeztük, hogy érintettként mi a véleménye a béremelés bejelentéséről.”Én nem vagyok érintett. Minket abszolút kihagytak megint. Sem a műszaki személyzetről, sem a konyhásokról, sem a sterilizálókról nem esett szó” – megkeresésünkre Péter. “Ha egy orvos megműt egy beteget, az ápolónő 24 órát tölt utána vele. Az a baj, hogy degradálják a kisemberek munkáját. Az “egymás nélkül nem működünk” történetet meglehetősen rosszul értelmezik. Az egészségügyben, főleg egy intézményen belül minden és mindenki determinált.”Amikor a személyes példájáról kérdeztük Bűdi Pétert, különös történeteket mesélt. “Én speciális helyzetben vagyok, mert egy egészségügyi oktatóintézményben dolgozom. Amikor bérrendezésre kerül sor vagy az oktatásban, vagy az egészségügyben, minket mindig a másik kategóriába sorolnak. Ha például oktatási béremelés történik, rögtön egészségügyiseknek könyvelnek el minket, de a most következő Semmelweis napon, ami ünnepnap és szabadnap, természetesen az oktatási részleghez tartozunk, függetlenül attól, hogy rajtunk kívül senki nem lesz az intézményben. Be kell mennünk néhány apróbb karbantartási munkát elvégezni, mert nekünk ez idén nem szabadnap. Két éve még az volt. Lehet, hogy jövőre megint az lesz, nem tudni” – adott hangot aggodalmának Bűdi Péter.Műszaki dolgozók nélkül nincs kórház, ahogy orvosok nélkül sincs. Hiába nagyobb presztízs idegsebészként dolgozni, mint sterilizálós munkatársként, még sincs egyik a másik nélkül. A kormány erre persze nem jön rá, nem ért hozzá vagy csak nem akarja tudomásul venni…