Az odáig vezető egyeztetéseket érintő kérdésre ugyanakkor Orbán már azt mondta: nyilvánvaló, hogy “a tárgyalások során figyelnünk kell nekünk magyaroknak, hogy olyan Nagy-Britannia és EU között köttetendő megállapodás jöjjön létre, amely az érdekeinket – Magyarországét és Kelet-Európáét – megvédi. De ez még sokára lesz, nem ma fog eldőlni ez a kérdés, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy nekünk dolgozóink és tanulóink vannak Nagy-Britanniában” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: “a magyar érdeket világosnak látom”.Arra a kérdésre, nem volna-e elvárható, hogy David Cameron brit miniszterelnök az Európai Tanács ülésén bejelentse a választópolgárok döntését, azaz Nagy-Britannia kilépési szándékát hivatalosan jelezze, Orbán azt mondta: Cameronnak az EU-csúcson “sok tennivalója nincs”, csak ismertetni a helyzetet. “Hivatalosan értesíteni minket majd a brit parlament, illetve a brit kormány döntése után tudnak” – tette hozzá, egyértelművé téve: Orbán nem tartja ügydöntőnek a brit népszavazást.A kormányfő ugyanakkor ismét hangsúlyozta, tiszteletben tartja a brit választópolgárok döntését, ám szerinte – noha “a helyzet kétségtelenül súlyos” -, válság nem a Brexit miatt van Európában. “Az igazán fontos kérdés, hogy mi európaiak, akik még benne vagyunk és benne is akarunk maradni az EU-ban, hogyan vonjuk le a következtetéseket” – fogalmazott. A kormányfő szerint ugyanis a brit népszavazást eldöntő kérdés a migráció volt, “ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor ilyen válságok lesznek”. Orbán itt azonnal át is váltott arra: az EU célját világosan meghatározó migrációs politika kell, amely a két nézőpont – beengedés és kizárás – között dől majd el. Szerinte “erről szól majd a magyar népszavazás is, de ez még odébb van”. A kormányfő a kétsebességes EU-ra vonatkozó kérdésre kitérően felelt, szerinte először a feltételeket kell látni.Miközben tehát a magyar kormányfő egyelőre nem foglal határozottan állást a britek távozását érintő kérdésekben, az EU vezetői és a meghatározó tagállamai sürgetik a kilépési tárgyalások megkezdését. “Európa készen áll rá, hogy akár ma elkezdje a válást. Képzelhetik, hogy nem nagy lelkesedéssel, de készen állunk. Ez nem az a forgatókönyv, amiről álmodtunk” – fogalmazott az uniós miniszterelnökök és államfők csúcstalálkozójára érkezve az Európai Tanács elnöke.Donald Tusk érzelmi kérdésként tekint a Brexitre, s fájdalmát fejezte ki, egyértelműen az ügymenet felgyorsítása mellett érvelt – csakúgy, mint más vezetők. Angela Merkel német kancellár jelezte, nem várja, hogy napokon belül lépjenek a britek, de örülne, ha nem húzódna örökké a folyamat.Csakhogy a britek húzzák az időt, hiszen David Cameron előre közölte, hogy nem jelzi hivatalosan a kilépési szándékot, sőt, ő maga azt a következő brit miniszterelnökre testálná. “El fogom magyarázni, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de azt akarom, hogy a lehető leginkább konstruktív legyen ez a folyamat, mivel közben nem kell hátat is fordítanunk Európának” – mondta a leköszönő brit kormányfő, miután elsők között megérkezett a brüsszeli EU-csúcsra.Az uniós tagországok kormány- és államfői délután elsőként Martin Schulzzal, az Európai Parlament elnökével tanácskoztak, aki a megbeszélést követően maga is azt mondta: együtt érez azokkal a britekkel, akik a maradás mellett voksoltak, de tudomásul kell venni, hogy a többség hozott egy döntést, és ezt a döntést mihamarabb végre kell hajtani.Ha a népet arra kérik, hogy mondjon véleményt, és a nép véleményt mond, akkor a döntést nem lehet semmibe venni, a Brexitből nincs kiút, no exit from Brexit – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az EP elnöke.Mindezeket követően ültek össze az uniós vezetők a rendszerint éjszakába nyúló munkavacsorára, amelyen elsőként az eredetileg tervezett napirendi pontokat másfél órába sűrítve vitatták meg, majd pedig meghallgatták Cameront. Hogy milyen záródokumentumot fogad el az Európai Tanács, csak ma derül ki, ahogyan – a britek nélkül, 27 tagállamos minicsúcs nyomán – az is: Európa összezár-e, s távozásra kéri-e fel a briteket, ha már így döntöttek.