A szemtelenül fiatal, nemzetközi hírnevet szerzett gordonkaművészünk Rohmann Ditta a Nemzeti Filharmonikusokkal hallható egy különleges koncerten.

Az előadással kapcsolatban az alábbi videóban mesél:

Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a kitűnő karmester, Vashegyi György május 24-én a Nemzeti Filharmonikusok Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén. Erkel Ferenc és Kodály Zoltán két sokat hallott szerzeménye mellett két kortárs zeneszerző, Csíky Boldizsár és Dubrovay László műve is hallható majd. Utóbbi egy gordonkaverseny, melynek előadásához a különlegesen tehetséges, mindössze 35 éves, Artisjus-díjjal kitüntetett Rohmann Dittát nyerték meg közreműködőként.

Dubrovay László Gordonkaversenyét 2012-ben komponálta. A darab zenekarában a fúvós- és vonóshangszerek mellett népes ütős szekció, valamint hárfa és cseleszta is szerepel. A szerző alkotásáról az vallja, hogy a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek megmutatására, kiváltképp a táncos, mozgalmas fináléban.

Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni, mint a kortárszenében nyújtott tevékenységének elismeréseképpen Artisjus-díjjal kitüntetett Rohmann Ditta, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb gordonkaművésze; játékában nyitottság, természetes zeneiség és az emberek megszólításának nemes szándéka egyesül.

Az este folyamán hallható másik kortárs mű az 1937-ben született Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódiája, melyet 2012-ben mutattak be:

„Ha nagyon össze tudsz fonódni a saját zenei anyanyelveddel, a népdalkultúrával, az általa felkínált gazdagsággal, utána bármely műfajban úgy tudsz írni műzenét, hogy a háttérben ott van a népdalkincs is, és érezni lehet rajta, hogy az magyar zene”

– vallja az erdélyi szerző, aki ezzel is Bartók és Kodály művészi elveit követi.

A két kortárs művet két klasszikus, Erkel Ferenc és Kodály Zoltán műve keretezi. A program Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitányával kezdődik. A darab a magyar nemzeti operastílus első remekműve. A szövegkönyvet a Szózat-megzenésítést is jegyző Egressy Béni írta, az opera hatalmas sikert aratott, az Operaház megnyitásáig eltelt negyven évben mintegy 250 alkalommal adták elő, egy korabeli kritika szerint „eleitől végig magyar szellem lengi át, és zenészeti tekintetben igen sok jelességgel bír”.

Az estet Kodály Háry János szvitje zárja. Az 1926-ban bemutatott mű jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal sikerrel kapcsolódott a zenés színpad több évszázados hagyományához – a daljátékból készült szvit egyike a legnépszerűbb koncerttermi daraboknak. A végtelen mesélő kedvéről és nagyotmondásáról ismert nagyabonyi huszár tündérvilágot is megidéző nosztalgikus történetei, kalandjai tökéletes keretet adtak a negyvenhárom éves zeneszerzőnek a magyar népdal gyönyörködtető változatosságának a bemutatására. A mintegy huszonöt perces szimfonikus műben Kodály csodálatos gazdagságú zenekari színeiben szólal meg többek között a Bécsi harangjáték, Háry és Örzse kettősének, a Tiszán innen, Dunán túl népdal dallama, vagy a verbunkos stílusban írt, sodró lendületű Intermezzo.

Fotó: Raffay Zsófia

2018. május 24. (csütörtök) 19:30 óra Pesti Vigadó 

• Erkel Hunyadi László – nyitány
• Dubrovay László Gordonkaverseny
• Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódia
• Kodály Háry János – szvit

Közreműködik: Rohmann Ditta gordonka és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Vashegyi György