Lassan csendesedik a média és így a közvélemény május elejétől tartó érdeklődése a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) iránt, pedig az utóbbi hetekben még annál is hevesebb vitákat váltott ki a javaslat, mint amikor 2014 év elején, röviddel a választási kampány kezdete előtt a LÉT munkacsoport bedobta erről szóló tanulmányát a hazai köztudatba. Akkor ijedten elutálták, vagy agyonhallgatták a parlamentbe jutásért küzdő ellenzéki pártok a radikálisan új társadalomszemléletet tükröző elképzelést, még a gondolattal már korábban is kacérkodó Párbeszéd Magyarországért (PM) is visszalépett egyet, ahogy a párt szóvivője fogalmazott épp itt a Népszava hasábjain, azért, “mert károsnak tartottunk bedobni egy ilyen jobb sorsra érdemes gondolatot a politikai húsdarálóba”.A választási vihar elült, az akkor mindössze egyéves múlttal rendelkező párt parlamenti mandátumhoz jutott, majd társelnöke, Karácsony Gergely megszerezte a zuglói polgármesteri széket és tavaly márciusban nyilvánosság elé léptek saját alapjövedelem-modelljükkel. Akkor volt némi érdeklődés, de elsősorban nem az alapjövedelem tervei iránt, hanem annak kistestvére, a zuglói modellnek nevezett minimumjövedelem bevezetése miatt. Ez utóbbi egy célzott extra szociális támogatás – ahogyan Pogátsa Zoltán közgazdász nevezte, hiszen a kerületi önkormányzat a szegénység csökkentésére vállalta, hogy 26 ezer forintig kipótolja azoknak a jövedelmét, akik ennél kisebb összeget kapnak más forrásokból. Az épp megszüntetett központi lakásfenntartási és adósságkezelő támogatások helyett pedig bevezette saját lakásfenntartási támogatását is. A hazai közélet elkönyvelte, hogy a PM komolyan gondolja ezeket a terveket, de nemzetközi minták és egy svájci népszavazás kellett ahhoz, hogy hosszú hónapok hallgatása után a magyar közélet szereplői elő merjék venni a témát.AlapvetésA PM tavaly megjelent alapjövedelem-koncepciója kifejezetten a baloldali tábort megmozgató vitaanyagnak készült. A párt Megújuló Magyarországért Alapítványának Re/Vízió Műhelyében kidolgozott “kreatív és bátor jövőkép” szerintük megoldást kínál a társadalom szociális gondjaira. A párt azt gondolja, az alapjövedelem segítségével a szegénység mértéke felére csökkenthető, a fogyasztás bővülése révén pedig élénkül a gazdaság. A javaslat a már említett LÉT munkacsoport elképzelését alapul véve azt mondja ki, hogy a legalább 8 éve Magyarországon élő felnőtt magyar állampolgárok feltétel nélkül kapjanak minden hónapban az államtól 50 ezer forintot, a gyermekek 25, a várandós anyák pedig 75 ezer forintra lennének jogosultak, de a munkaviszonyban állók jövedelmét is átrendeznék. Számukra 100 ezer forintos nettó minimálbért kalkuláltak, ami 30 ezer forintos keresetbővülést jelentene, de az átlagbér felett keresőknél csökkenne a kiegészítés mértéke. A fenti összegeket gazdag és szegény egyaránt megkapná, bevezetése után az ennél alacsonyabb szociális segélyek és ellátások viszont megszűnnének.A világ gyorsabban változikA magyar közélet lassan mozdul. Két évvel ezelőtt még elbukott az Európai Polgári Kezdeményezés aláírásgyűjtése, amely azt akarta elérni, hogy az Európai Bizottság tűzze napirendre a feltétel nélküli alapjövedelem kérdését, az Európai Parlament pedig tartson nyilvános meghallgatást az ügyben. Legalább hét tagországból gyűjtött 1 millió aláírás kellett volna ennek eléréséhez, de 2014 elején a 28 tagállamban összesen csak 285 ezer névjegyet sikerült megszerezniük a kezdeményezőknek. A gondolat terjedésének sebességét jelzi azonban, hogy az idén tavasszal, amikor egy német kutatócsoport a feltétel nélküli alapjövedelem támogatottságát vizsgálta, már komoly elmozdulást tapasztaltak. A Dalia Research nevű piackutató cég felmérése szerint ma az európaiak 64 százaléka megszavazná a bevezetését és csak 24 százaléka ellenezné. Az alapjövedelem támogatottsága hat tagállamban 50 százalék feletti, a bajban lévő Spanyolországban pedig 71 százalékos.Magyarországon a Republikon Intézet készített hasonló felmérést, az eredmény szerint a megkérdezettek 76 százaléka támogatná az FNA bevezetését, még a Fidesz pártiak 74 százaléka is üdvözölné, a baloldaliak és liberálisok 82 százaléka, a jobbikosoknak pedig a 85 százaléka mondott igent.
A teljes cikkhez kattints ide!