A puccskísérlet természetesen meghiúsult és sokan már összeesküvés-elmélet szerű téziseket állítanak fel arról, hogy ezt valójában Erdogan török elnök tervezte meg, hogy megerősítse hatalmát. Ennek az elméletnek az adja az alapján, hogy a puccs utáni tisztogatásokban több ezer embert – újságírókat, bírákat, katonai vezetőket – távolítottak el vagy tartóztattak le, akik Fethullah Gülen muszlim vallástudós embereinek számítanak. Gülen Erdogan egyik nagy ellenfele a politikai pályán, miután 2013-ban egy Törökországban lezajlott korrupciós botrány kirobbantásával Gülent vádolta meg. Az ügyben több magas rangú, Erdogan pártjába tartozó vezetőt is megvádoltak. Gülen pedig önkéntes száműzetését tölti Amerikában. A tisztogatásra az ad okot, hogy Erdogan Gülent vádolta meg a puccskísérlettel.Az orosz-török barátság újbóli feléledésének első momentuma az volt, amikor Putyin a puccskísérletet követően rögtön felhívta Erdogant, a török elnök pedig megköszönte a támogatását. De miért fontos ez Magyarország számára?Nem titok, hogy az oroszokkal való barátságunk egyre erősödött az Orbán-kormány alatt, amelynek egyik csúcspontja a Paksi bővítés. Ezzel gazdaságilag és nemcsak politikailag közeledve Oroszországhoz, hanem gazdaságilag is. Viszont lehetséges-e az, hogy úgy tartsunk fent egyre szorosabb kapcsolatot Oroszországgal, hogy közben ezt nem tesszük Törökországgal? Azzal a Törökországgal, akivel az Uniónak meg kellett egyeznie a menekülthelyzet megoldásáról, hiszen a menekültek egyik legnagyobb tömege Törökországon keresztül érkezik az Unióba, az EU és Törökország viszonya pedig nem felhőtlen, Boris Johnson újonnan kinevezett brit külügyminiszter egy versben támadta Erdogant, továbbá egy német humoristának is el kellett halkulnia ahhoz, hogy a német-török kapcsolatokban csökkenjenek a feszültségek.Valóban ez lenne a helyes út Magyarország számára? Ahhoz a blokkhoz tartozni, akik azokat az európai értékeket, amelyeket oly sok ok miatt fenyegetve érzünk, nem tartanak tiszteletben?