Ukrán nyelvtörvény – némaságra ítélt nemzetiségek

A sokat vitatott nyelvtörvény kapcsán Kijevben vizsgálódtak a Velencei Bizottság szakértői. A testület a tapasztaltak alapján formál véleményt a törvény végrehajtásáról, amelyet várhatóan decemberben tesznek közzé.

A bizottság tagjai találkoztak a nemzetiségi szervezetek képviselőivel is. Az eszmecserén Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesülete (MKE) elnöke, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségi tagja összefoglaló tanulmányt nyújtott át a Velencei Bizottság képviselőinek. A dokumentumban dr. Tóth Mihály kisebbségi jogász, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke az ukrajnai nyelvtörvénnyel kapcsolatos észrevételeit és szakvéleményét fogalmazta meg.

Az alábbiakban a volt parlamenti képviselő tanulmányából idézünk, melyben az is nyomon követhető, hogy a hatalom módszeresen szűkíti az ukrajnai nemzetiségek életterét, fosztja meg a kisebbségek tagjait korábban megszerzett jogaitól.

Előzmény

…2017. szeptember 5-e. A Legfelső Tanács elfogadja az oktatási törvényt, amelynek 7. cikke az ország alkotmányát és nemzetközi kötelezettségit semmibe véve megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven történő oktatás jogától. A Velencei Bizottság a saját 902/2017. számú határozatában jogszerűnek minősíti az ukrán hatalom cselekedetét. 2019. július 16-án az ukrán alkotmánybíróság jogszerűnek és az alkotmánynak megfelelőnek minősíti az oktatási törvény kifogásolt cikkét.

A nyelvtörvény elfogadásának körülményei

… Ukrajnai és nemzetközi szervezetek és szakértők is kifejezték kétségeiket az új nyelvtörvény tervezetével kapcsolatban. Az Európai Unió illetékes intézményei például kritikai megjegyzéseikben felhívták az ukrán vezetők figyelmét, hogy a nyelvi normatívák szabályozása során Ukrajnának igazodnia kell a nemzetközi normatívákhoz és vállalt kötelezettségeihez. Javasolták továbbá, hogy a második olvasat előkészítése során a parlament folytasson megbeszéléseket mindazokkal a kisebbségekkel, amelyek érintve vannak, valamint véleményeztetésre küldjék azt el a Velencei Bizottsághoz. Hasonlóan fogalmazott az ENSZ főbiztosának hivatala is, annak érdekében, hogy az ukrajnai kisebbségek biztos jogi védelmet kapjanak anyanyelvük megőrzésére…

A nyelvtörvény egyes kitételei

A bevezetőben kizárólag azok a jogi források szerepelnek, amelyek legálissá tehetik az ukrán nyelv teljhatalmát az élet valamennyi területén, ám még említést sem tesznek a vállalt nemzetközi kötelezettségekről…

… Az állampolgárok kiemelt kötelessége az államnyelv ismerete, ám azt már nem tartalmazza a jogszabály, hogy mit kell érteni az ismeret kifejezés alatt, valamint azt sem tisztázza, hogy mi legyen az ukránul egyáltalán nem tudó ukrajnai milliókkal.

Módosították az ukrán állampolgárok útlevélbe kerülő adatainak nyelvezetét is. Törölték azt a korábbi jogot, hogy a kisebbségek, így a magyarok is, a saját helyesírásuk szerint tüntethessék fel a nevüket a latin betűs átiratban. Az államnyelv hiányos ismerete jogot biztosít a többség számára arra, hogy kizárják a kisebbség tagjait az önkormányzatokban, az állami közalkalmazotti szférában való munkálkodásból. A kisebbségek által lakott települések önkormányzatainál lehetetlenné teszi az anyanyelv használatát. A választások és népszavazások során hátrányos helyzetbe hozza az ukránt rosszul vagy egyáltalán nem ismerőket.

A nyelvtörvény 21. cikke két kiegészítő pontja tovább korlátozza az oktatási törvény 7. cikkében már szűkített kisebbségi nyelvhasználat jogkörét, mégpedig konkrétan az emelt szintű érettségik és a felvételi vizsgák, valamint az idegen nyelv oktatása terén. Vagyis a parlamenti képviselők a törvény elfogadásakor nemes egyszerűséggel megfeledkeztek a Velencei Bizottság ajánlásairól. Holott korábban ennek pont az ellenkezőjét ígérték. Ezek szerint nem is állt szándékukban végrehajtani az ajánlásokban szereplő téziseket.

… A törvény 25. cikke, értelmében a nem ukrán nyelven megjelenő nyomtatott sajtótermékeket kétnyelvűvé kell tenni, vagyis azokat államnyelven is elérhetővé kell tenni. Ez ráadásul a sajtókiadványok piaci érdekeit és az esélyegyenlőség elvét is sérti. A törvény tiltja a kisebbségi nyelvek használatát a tömegrendezvényeken, a reklámokban, a tömegtájékoztatásban, az egészségügyben és a közélet minden területén…

Hori

 


Hasonló cikkek