Mit teszünk a bolygóval és annak milyen következményei vannak? Megannyi élménnyel gazdagodott három felvidéki utazó.
Tanulmányi utakon vesz részt három jóbarát Gútáról. Varga Tamás és Kürti Zsolt pedagógusok mellé Četneky Tamás fuvarozó is csatlakozott. A trió megjárta már Japánt is, legutóbb Izlandot vették célba, hogy személyesen figyeljék meg az ember által okozott éghajlatváltozás folyamatait, ami leginkább a tűz és jég földjén érzékelhető. Igazi Trónok harca ez az elemekkel, de a gútaiak megfeleltek ennek a kihívásnak is.
Az informatika-zene szakos tanár, Kürti Zsolt elmondása szerint potom 200 euróért már repjegy foglalható Keflavíkra, Izland egyetlen nemzetközi repülőterére, és a szállás is akár már húsz euró per éjszaka is elérhető a páratlan természeti kincsekkel rendelkező szigeten. „Japán után kevésbé hightech, sokkal inkább több természeti élményt szerettem volna szerezni. Izlandot látva viszont aligha tudnék jobbat elképzelni e célra. Úgy vélem, aki ezt a szigetországot látta, az lényegében mindent látott.” – mondta Kürti Zsolt.
Četneky Tamás beavatott, hogy az ott töltött, mintegy tíz nap alatt egészen pontosan 2701 km-t tettek meg, miközben végigrobogták a jellegzetes látnivalókat, a nemzeti parkokat és a botanikus kertet, de megtekintettek megannyi vízesést, gejzírt, gleccsert és lávamezőt, illetve a több mint ezer kráterből is megtekintettek néhányat. Megsmerkedtek az izlandi juhokkal – amiket birkecs-nek neveztek el, mivel nem tudták behatárolni őket –, de láttak vadlovakat, vadlibákat, illetve lundákat is.
Izland a szélsőségek szigete: az egyik pillanatban még rövid ruházatban flangáltak, a másikban viszont már télikabátot kellett húzniuk. „Csak az északi fjordokhoz nem jutottunk el. Meglepő volt, hogy minden karnyújtásnyira volt. Még a legmeredekebb sziklaperemet is meg lehetett közelíteni, nem voltak akadályok, vagy torlaszok, illetve nem volt elzárva. Kivételt képezett néhány mohás terület, azt védték, mert a turisták szétjárták a terepet.” A közlekedés viszont körülményes, hiszen nagyon rossz állapotú utak találhatóak Izlandon. „Vonatközlekedés nincs, leginkább négykerék-meghajtású gépjárművekkel tanácsos közlekedni – aki igazi kalandra vágyik, az terepjárót választ. Mi nem jártunk a sziget belsejében, de az általunk bérelt városi autónkkal nem is tudtunk volna bemenni. Van, ahol folyón át vezet út, vagy éppen egy tisztáson lehet továbbhaladni. Mi a biztonságosnak tekintett partmenti utat választottuk.” – mesélte Varga Tamás.
A helyiek zárt közösségek, akik egy idő után hasonulni kezdenek egymáshoz. A vikingek és kelták leszármazottai még ma is megtalálhatóak Izlandon. A helyi építészet is a kissé szikár terephez alkalmazkodott. Minden geotermikus erővel működik, így a fűtés és a forró víz olcsó náluk. „Fenntartható állapotot tudtak létrehozni pusztán az által, hogy a természet energiáival gazdálkodnak. Izlandon láttuk, nem lehetetlen az öko-gondolkodás, csak kellő odafigyelést igényel.” – hívja fel a figyelmet Četneky.
Az ökoturizmus mellett az izlandiak a gasztronómiai élvezetek kedvelőit is megpróbálják megszólítani. „Leginkább halat és juhot esznek, de ételkülönlegességként lundát is fogyasztanak, illetve bálnahúst is felszolgálnak. Ez utóbbit mi is kóstoltuk. Egy apró szelet nagyjából öt eurót kóstált, az íze pedig akár az elrontott resztelt májé. Bár lehet, mivel ilyen olcsó volt, talán nem a legjobb falatot sikerült megszereznünk.” – emlékszik vissza Zsolt.
Mindhárom utazó egyetértett abban, hogy Izlandot mindenképpen látni kell, annál is inkább, mivel vészesen közeleg az az idő, amikor már nem a megszokott látképével fogadja a látogatókat.
Forrás: bumm.sk
Fotó: Kürti Zsolt
