A magyar hazafiakra emlékeztek Aradon

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa mondott beszédet csütörtökön, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen Aradon, a vértanúk emlékére állított Szabadság-szobornál.

Aradi vértanúk - Megemlékezés Aradon
Koszorúk Aradon, a vesztőhelyen felállított obeliszken az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen 2016. október 6-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A mai kor kihívásaira csak közösen tudnak a nemzetek sikeres válaszokat adni – mondta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa csütörtökön Aradon.

Kalmár Ferenc András ünnepi beszédében elmondta: az aradi vértanúk vallási, társadalmi, nyelvi és nemzetiségi különbözőségük ellenére össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. “Az önálló akaratért, az önazonosság kifejezéséért, a méltóságért, az egyenlőségért ma is szükséges a régió összefogása, a globális világban az önfeladás ma sem lehetséges. Ehhez egymás elfogadására van szükség. Egyenként mindnyájan vesztesek leszünk.” – fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint gyökereikre, értékeikre, közös hitükre és eszméikre támaszkodva Közép-Európában “a népeknek egymást tisztelve kell emlékezniük, emlékeztetniük s cselekedniük“.  

Aradi vértanúk - Megemlékezés Aradon
Koszorúzás az aradi vértanúk emléknapján a vesztőhelyen felállított obeliszknél tartott megemlékezésen
Aradon 2016. október 6-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy amikor az erdélyi magyarok kérik a szabadságot szerető román honfitársaiktól, hogy közel száz esztendővel az 1918-as egyesülés után úgy tekintsenek rájuk, mint államalkotó nemzeti közösségre, akkor nem elvenni, nem elvitatni akarnak valamit, hanem csupán az egyenlő jogok, az emberi méltóság és a szabadság feltétlen tisztelete és szeretete vezeti őket, ahogyan az aradi mártírokat is ez vezette 167 éve.

“Azoknak az ígéreteknek a betartása, amelyeket közel száz esztendővel tettek a gyulafehérvári nyilatkozatban, a mai napig várat magára.” – mondta. Egymás nyelvi, kulturális, vallási és etnikai identitását nem csak tisztelni kell, hanem annak feltételeit is meg kell teremteni, “hogy azt szabadon megőrizhesse minden magyar ember. Mert a többség mindig felelős azért, ami a vele együtt élő kisebbséggel történik” – fogalmazott.

Kelemen Hunor szerint az aradi vértanúk a lehető legnagyobb áldozatot hozták azért, hogy a magyar nép legyőzze az abszolutizmust önkényét, kiutat találjon a feudális elnyomásból, hogy az emberi méltóságból ne csak egyeseknek jusson, míg mások elnyomásban élnek, hanem mindenki részese legyen.

George Falca, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva arról beszélt, húsz éve egy olyan megemlékezés, amelyen magyarok és románok közösen vesznek részt, megosztó lett volna; ma azonban összehozza a két országot.     

Aradi vértanúk - Megemlékezés az aradi Szabadság-szobornál
Megemlélkezés az aradi vértanúk emléknapján Aradon, a vértanúk emlékére állított Szabadság-szobornál 2016. október 6-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett az aradi Vesztőhelyen. Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor a színültig megtelt római katolikus templomban Kovács Péter gyulai esperes-plébános, püspöki helynök celebrálásával szentmisét tartottak. Ezt követően helyezték el az ünneplők a Szabadság-szobornál a koszorúkat a vértanúk emlékére.     

Százhatvanhét éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává.

forrás: MTI


Hasonló cikkek