Idén is megkezdődött a nagy szentjánosbogarak rajzása, amely látványosság sok éve rengeteg természetkedvelő érdeklődőt vonz. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szervezésében ebben az évben az eddigieknél jóval több helyszínen vehetünk részt szentjánosbogár-túrán.
A rajzás idején a fűben, az aljnövényzeten várakozó nőstények világítva várják párjukat. A hímek – akik sokkal kisebbek a nőstényeknél – szintén világítanak, s röpködve keresik a repülésre képtelen párjukat.
A forró nyári nappalok idején kellemes élményt nyújthat egy ilyen éjszakai túra, ezért évek óta szerveződnek éjszakai sétatúrák, hogy a részt vevők személyesen is megtapasztalják a természete eme romantikáját. Az éjszakai sétákon a szakvezetők megismertetik meg az érdeklődőket az adott térség természeti és kulturális értékeivel is.
Magyarországon három szentjánosbogár faj él: a nagy szentjánosbogáron kívül a kis szentjánosbogár és a törpe-szentjánosbogár. Elsősorban a párásabb élőhelyeket – mocsarakat, folyó- és patakvölgyeket, nedves réteket – kedvelik, és június idusán kezdik meg rajzásukat.
A nagy szentjánosbogár Európában mindenütt megtalálható, de már csak kevés olyan háborítatlan terület van, amely tökéletesen megfelel neki, ezért bizonyos területeken egyre kevesebb a nagy szentjánosbogár. Hazánkban szerencsére még sok helyen előfordulnak, Magyarország minden tájegységén megtalálható.
A korábbi évek tapasztalatai szerint hagyományosan a sok ritka fajnak otthont adó Vértes hegység lábánál elterülő Alcsúti Arborétum a legnépszerűbb célpontja az éjszakai bogarászás szerelmeseinek. Mivel sok más terület becserkészése iránt is nagy az érdeklődés, ebben az évben rengeteg új helyszínen lehet részt venni ezeken az „éjszakai szentjánosbogár-vadászatokon”.
A szentjánosbogár-séták látványa minden esetben más és más lehet, hiszen az az időjárás fontos szerepet játszik a bogárkák életében. Általánosságban azonban azt figyelték meg, hogy többnyire este 9 után kezdődik a rajzás.
Ha Ön is szeretne részt venni ilyen különleges természetjáráson, bővebb információt a www.bogarmester.hu oldalon találhat.
Tihanyi-Konda Szilvia
Idézet forrása: Trilussa – A szentjánosbogár (La lucciola)
Képek forrása: MTI, Magyar Természettudományi Múzeum Blogja
