A Szlovák Tudományos Akadémia és a Statisztikai Hivatal mellett működő Infostat öregedési indexe szerint a magyarok által sűrűn lakott települések közül Nyitra megyében 100 gyerekre 128 nyugdíjas jut, az előrejelzések alapján azonban 2040-re akár 250-re is emelkedhet a 100 gyerekre jutó idősek száma.
2002-ben egy nőre 1,19 gyerek jutott. A következő években viszont enyhe növekedés volt megfigyelhető, 2008 körül megtört a csökkenő tendencia. A legutóbbi években emelkedett a születési arány. A jelenlegi érték 1,6 – átlagban ennyi gyerek jut egy nőre. Az optimista előrejelzések szerint akár az 1,8-as átlag is elérhető. Branislav Šproch válaszolt.
Problémát jelent a tudatosan vállalt gyermektelenség?
Szlovákiában a nőknek sikerül behozni az első elhalasztott szülést. Az előrejelzések azt mutatják, a fiatalabb generáció esetében a nők negyede marad gyermektelen. Az optimistább becslések szerint legfeljebb az ötödük nem vállal gyereket, ami az európai térségben teljesen normálisnak számít. Ennél sokkal nagyobb kihívást jelent a második és további gyerekek születése. A nők többségéből anya lesz, de egyre gyakrabban csak egy gyerek anyja. Szlovákiában nem készültek kutatások arról, miért döntenek úgy a nők, hogy csak egy utódot szülnek. Összetett jelenségről lehet szó, amiben részben szerepet játszik a fiatal családok gazdasági helyzete. A gyermekről való gondoskodás továbbra is a nőkre hárul, akik emiatt hosszú ideig kiesnek a munkaerőpiacról. Ez főleg a magasabb végzettségű nőket érinti negatívan. Az elérhető óvodák és bölcsődék kérdése szintén nem elhanyagolható.
Pozsonyban az utóbbi években megnőtt a gyermekvállalási kedv. Másrészt épp a főváros környékén halasztják későbbre a szülést a nők. Mi az oka ennek?
A változás gyorsan és lendületesen ment végbe, két évtizeddel ezelőtt még Pozsonyban volt a legalacsonyabb a gyermekvállalási kedv. Elsősorban az elhalasztott szülések behozásának köszönhetően emelkedett a születési arány, de a migráció is szerepet játszott benne. Sok fiatal költözik a fővárosba, akik már készülnek a családalapításra. Prágában és a skandináv országok fővárosaiban is magasabb születési arány figyelhető meg. Továbbra is érvényes, hogy minél magasabb a végzettség, annál kevesebb a gyerek, a középiskolások és főiskolások közötti különbség azonban csökken.
A népesség elöregedése szempontjából mi a helyzet a dél-szlovákiai járásokban?
Hosszú ideje rendkívül súlyos a helyzet. Dunaszerdahelyen még valamilyen szinten érződik Pozsony hatása, de Komáromtól Losoncig tartósan alacsony a születési arány. Ezzel szorosan összefügg a lakosság elöregedése és ez valószínűleg a közeljövőben sem változik.
A születési arány növelése szempontjából mely intézkedések bizonyultak hatékonynak?
Szlovákiában az átfogó családpolitika a hetvenes évek végén jelent meg, aminek a fő eleme az ifjúházas-kölcsön, az anyasági szabadság meghosszabbítása és a szülői szabadság ideje alatt igényelhető juttatás bevezetése volt. Itt említhetjük még a lakásépítés támogatását és az elérhetőbb óvodahálózat kialakítását. Skandinávia és Franciaország a gazdasági és társadalmi helyzetükre szabták a családpolitikát. Skandináviában például viszonylag magas juttatás jár az anyasági szabadság idején, amely azonban rövidebb, és a férfiak is kiveszik belőle a részüket. Franciaországban a gyermek egyéves korától járhat bölcsődébe, és szélesebb körben elérhetőbbé tették az óvodákat is. Szlovákiában az intézmények elérhetősége helyes lépés lehet, illetve a bérlakások biztosítása a fiatal családok számára szintén jó megoldásnak tűnik. A társadalom alsó rétegéhez tartozó pároknak elsődleges a pénzügyi támogatás. A magasabb bevétellel rendelkezők azonban a családpolitika egyéb formáit részesítenék előnyben, mint az adókedvezmények vagy elérhetőbb intézményeket a kisgyermekek számára.
Van rá esély, hogy a magasabb születési aránynak köszönhetően megállítsuk a lakosság elöregedését?
Tudatosítani kell, hogy az öregedést nem állítjuk meg, és visszafordítani sem tudjuk, legfeljebb kicsit enyhítünk rajta. Nálunk csökken a szaporodási potenciál. Jelentősen visszaesik a termékeny korú nők száma, a népesebb generációk, amelyek a hetvenes évek környékén születtek, már elérték a 40 év feletti kort. Az ő helyüket sokkal alacsonyabb létszámú generáció veszi át, így fokozatosan csökken a lehetséges anyukák száma.
Kövessen minket: Facebook
Forrás: ujszo.com
