Március 10-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Huszka Jenő és Szilágyi László történelmi ihletésű operettjét, a Mária főhadnagyot – közölte a zenés színház az MTI-vel.
A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a magyar operett évében, az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából láthatja a közönség Homonnay Zsolt rendezésében.
“Tíz évvel a nagyoperett keletkezése és bemutatója előtt Hegyaljai Kiss Géza újságíró 1932-ben egy újpesti régi temetőben felfigyelt egy sírkő feliratára, melyre Lebstück Mária huszárfőhadnagy életének és halálának adatai voltak rögzítve. A hősnő honvéd felkeltette az újságíró érdeklődését, ezért felkutatta és megszerezte az emlékiratait, valamint fényképét.
Kutatásainak eredményét az Új időkben publikálta, írása szerint ‘csodálatos erélyesség, határozottság, bátorság és kitartás emelte ezt a nőt mint katonát feljebbvalói előtt egyre magasabbra. Bár horvát szülőföldjén jómód és becsülés lett volna a sorsa, a magyar földön kívánt élni és meghalni'” – idézte fel a mű keletkezésének történetét Kiss-B. Atilla főigazgató a közleményben.
Mária főhadnagy és a szabadságharc
Homonnay Zsolt, az előadás koncepciójáról szólva a ’48-as forradalom és szabadságharc szakrális jellegét emelte ki. Mint rámutatott, rendezésének egyik fontos gondolata volt, hogy Lebstück Mária igaz történetét átélhetővé tegye a nézők számára. Azt az emberi hidat szerette volna megtalálni, amely összeköti az akkor élt alakok lelkét a maiakkal – fogalmazott a rendező.
“A mámort, az eufóriát, a diadal pillanatait nem történelmi visszatekintésből, nem muzeális érdeklődésből nézzük, hanem épphogy az emberi sorsokat, életek fordulópontjait, lelki változásokat, gondolkodásra mért hatásukat, illetve ezek kiteljesedését szeretnénk érzékelhetővé tenni. Ez a jelmezekben és díszletekben is megjelenik” – idézi a közlemény a rendezőt, aki hozzátette, hogy ezen gondolatok mentén alkotta meg Túri Erzsébet a díszletterveket, valamint Berzsenyi Krisztina a jelmezeket.
A rendező elmondta, hogy a képi világot kettősség jellemzi, csakúgy, mint a ’48-as forradalom és szabadságharc lobogóját, melynek egyik oldalát a magyar címer, másik oldalát pedig Szűz Mária képe díszítette. “Az operettben is kontrasztban áll az arisztokrata csillogás a véres harcmezővel, amely egyúttal a kitörést és a szabadságot is jelenti Máriának” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a díszletben szereplő elemek utalnak Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára is.
Az előadás címszerepében hármas szereposztásban Kiss Diána, Lévai Enikő és Széles Flóra látható, míg Jancsó Bálintként György-Rózsa Sándor, Sándor Péter és Laki Péter lép színpadra. Közreműködik még többek között Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Homonnay Zsolt. A Mária főhadnagyot a Budapesti Operettszínházban március 10-én, 11-én és 12-én láthatja a közönség.
Forrás: MTI
Nyitókép: Illusztráció/ Homonnay Zsolt és Seres Ildikó primadonna az Egy éjszaka Miskolcon című gálaesten (Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
