A heti kemény munka és hajtás után mindenkinek szüksége van egy kis nyugalomra, kikapcsolódásra. A lazuló könyvkedvelők figyelmébe ajánlunk a szórakoztató irodalom különböző műfajaiból unalmas – vagy pont, hogy nem unalmas – hétvégékre olvasnivalót.
Ezen a héten: R. F. Kaung Mákháború.
A nem angolszász történelemből és kultúrából merítő fantasy mindig érdekes kísérlet, még akkor is, ha esetleg a végeredménnyel nem egészen vagyunk elégettek. A műfajnak is jót tesz, ha néha kicsit változtatnak a recepten, ha nem mindig lovagokról és tündékről olvasunk, sokkal színesebbé teszi az élményt. Utoljára nyáron találkoztam egy jó példával, Nnendi Okorafor Halálmegvetője az afrikai kultúrát veszi alapul és remekül ötvözi mindazt a mágiával, hogy egy izgalmas, sokszor brutális a valóságtól nem is annyira távol álló regényt (csoportos erőszaktevés, csonkítás) kapjunk. Nem olyan régen pedig R. F. Kaung kínai mitológiával és törtnelemmel átitatott Mákháború című kötetéhez volt szerencsém, melynek olvasása vegyes érzelmeket váltott ki.
A Mákháború Nikant kitalált földjén játszódik, ahol a Kakas tartományban élő hadiárva, Zsin mindenki legnagyobb meglepetésére sikeresen teljesíti az egyik legnehezebb birodalmi vizsgát, a kedzsunt, és ezzel bekerül a katonai elit iskolába, a Szinegardba. Ott aztán hamar szembesül vele, hogy ahhoz, hogy az akadémián maradhasson, még sokkal többet kell bizonyítania, mint a többieknek, akik szinte egytől-egyik nemesi családok leszármazottai, szüleik fontos pozíciókat töltenek be Nikant különböző tartományaiban. Az előítélet nem csak a diákok között érhető tetten, hanem a tanárok sem rejtik véka alá, hogy a kezdetektől megvetik Zsint. Zsin így képtelen hatalmas akaraterejére és kitartására, néhány barátjára és egy drogfüggő, látszólag a legtöbbször zagyvaságokat beszélő tanár segítségére támaszkodni. Mindeközben pedig a tengeren túl a Mugeni Föderáció – mely egyszer már háborút viselt Nikant ellen – újra mozgósítani kezdi haderejét, így nagyon úgy néz ki, hogy a birodalomnak ismét harcba kell majd szállnia.
A regény angol nyelvű bemutatója a Youtube-on
A regény felvezetése remek, izgalmasan kezdődik, ahogy megismerhetjük Zsin életének körülményeit, és hogy nevelőszülei milyen módon próbálják az utolsó bőrt is lehúzni róla. A folytatás még ennél is jobb, Zsin akadémián eltöltött ideje érdekes, ahogy az is élvezet olvasni, hogyan kerekedik fölül a többi diákon a végtelen kitartásával. A könyv ezen első része akár a felnőttek Harry Potterének is megfelelhet, az iskolában a gyerekekre gyakorolt nyomás és kegyetlenség pedig Orson Scott Card Végjátékában és Ottlik Géza Iskola a határon című könyvében volt ilyen erős. A párbeszédek nem erőltetettek, kellően gördülékenyek, néha viccesek és remekül oldják a feszültséget. Csak sajnos a Mákháború egy idő után veszít a lendületéből.
Valahol félúton unalmassá válik, ami ironikus, mert remélem, nem lövök le nagy poént, hogy Nikant és Mugeni Föderáció között ekkor tör ki a háború, és én valahol itt vesztettem el az érdeklődésemet. Pont a csatajelenetek és végtelen tanácskozások a stratégiáról nem túl izgalmasak, valahogy csak nyúlik és nyúlik a történet, mintha soha nem is akarna véget érni. Túl írott lesz, és ez még csak egy trilógia nyitó darabja. A könyvben felvázolt háború egyszerűen nem tűnik elég hitelesnek (már amennyiben beszélhetünk egyáltalán ilyenről ebben a műfajban). És nyilván nem ezen múlik, hogy jó lesz-e a regény, de a felsőtest megerősítésére a fekvőtámasz és a húzódzkodás sokkal alkalmasabb, mint a disznócipeltetés hegynek fölfelé, bár ez utóbbi nyilván sokkal viccesebb.
R. F. Kaung egy fiatal, mindössze 23 éves írónő, aki a Mákháborúval kritikai és olvasói sikert ért el, és ezt figyelembe véve le a kalappal előtte, de az összhatás akkor sem lesz teljesen pozitív. Ugyanakkor, mindenképpen érdemes vele egy próbát tenni, ha másért nem is, legalább a regény első feléért.
A Mákháború folytatása jövőre jelenik meg Sárkányköztársaság címmel a Könyvhétre, melynek vendége lesz R. F. Kaung is az Agave Könyvek jóvoltából.
Kaung, Rebecca F. Mákháború. Agave Könyvek, Budapest, 2019, 572 oldal.
