Jól tud bánni az emberekkel, pszichológiai és manipulatív érzéke kifejezésmódjában is csiszolt, árnyalt. Véleményét burkoltan, taktikusan, diplomatikusan fejti ki.

Embertársaira hamar megneheztel, mivel sértődékeny, ingerelhető, de akarati dominanciája miatt általában sikerül felülkerekednie, bár olykor csak ideig-óráig, amig ki nem ismerik taktikai módszereit. Hatalomvágya és lelkesedése folytán azonban mindig megtalálja a számára megfelelő közeget: olyan területet keres, ahol vezetői ambícióit karakterjegyei alapján szinte ösztönösen is képes kamatoztatni. Ösztönösen ráérez hová orientálódjon. 

Szenzibilis, fogékony, nyitott az újdonságokra úgy technikai téren, mint az élet egyéb materiális oldalán, vagy az üzleti szférában. Megszerzési és birtoklási vágya, reprezentálási igénye és nagyvonalúsága paradoxonnak tűnik, de ez esetben  kulcspontja karakterének; amit megszerez az egyik kezével, elszórja a másikkal. Egyfelől ugyanis anyagias, materiális beállítottságú, másfelől meggondolatlan, vakmerő és gavallér. Ezen tulajdonságai okozati összefüggésben állnak szangvinikus temperamentumával, hangulati függőségével. 

Társkapcsolatában is, akárcsak az élet más területein uralkodó, domináns. Erős a társigénye, akit alárendelt státuszban tart, birtoklási vágya, ellenőrzési késztetései miatt személyiségében alárendelődni képes társat választ, akit mintegy tárgyiasult tulajdonnak tekint.

Egy ilyen személyiségkép láttán azt gondolhatnánk, hogy nem létezik ennyire negatív személyiségjegyekkel bíró ember, s ha megis, azt biztosan azonnal felismerve fejvesztve menekülőre fognánk.

A képlet azonban nemcsak fehér, vagy fekete. E karakteren belül is vannak olyan árnyalt tulajdonságok, mint például a gyors váltási-és megújulási készség, a dinamizmus, a kreatív elme, s ezek még akkor is pozitívan értékelendők, ha a mérleg másik oldalán az átlagtól erősebb manipulatív készséget és egocentrikusságot feltételezünk.

Alanyunknak a fentieken túl is vannak pozitívan értékelhető attitűdjei, mint például a nyitottság.  Mivel alapvetően egy hasonló karakterű ember többnyire közösségekben tevékenykedik, ezért egy ilyen közegben nem képzelhető el egy introvertált,  befelé forduló ember, mintahogy ez esetben sem erről van szó, ellenkezőleg.

Közvetlenül, kapcsolatteremtésre nyitottan illeszkedik környezetébe. Impulzív, spontán viselkedése folytán azonban önkontrollja csökken, ezért gyakran túlértékeli, vagy irreálisan ítéli meg teljesítményét. Elvárásai, mohósága, időnkénti kapzsisága nincs egyensúlyban  szangvinikus teljesítőképességével, ezért gyakorta kudarcokat is elkönyvelhet magának. “Fájdalmait” a külvilág okozta sérelmeit azonban nem dédelgeti sokáig – ezek a kudarcok szinte benne vannak a pakliban – új meghódítani való területeket keres, ahol ismét otthonos közegben mozoghat. 

A grafológus nem ítélkezik, csupán tényeket állapít meg és közöl.