A tájékozatlanság még mindig jelentős akadálya a daganatos megbetegedések korai felismerésének – állapította meg az az európai felmérés, amelynek eredményeit az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) rendezett Korai Diagnózis Konferencián hoztak nyilvánosságra.

Az egészségügyi minisztériumok, európai kutató intézmények és civil szervezetek részvételével zajlott találkozón felmerült egy hazai pilot program indításának lehetősége is, amely a fogorvosok és a háziorvosok bevonásával a szájüregi daganatok korai szűrését célozná meg. A program részleteit a későbbiekben dolgozzák ki a szakemberek.

A 30 ország több mint 150 szakemberének részvételével zajlott vizsgálat kérdőívét az “Innovatív Együttes Fellépés a Daganatos Megbetegedések Ellen (iPAAC JA)” uniós projekt keretében fejlesztették ki. A projekthez az Országos Onkológiai Intézet Prof. Dr. Kásler Miklós akkori főigazgató vezetésével csatlakozott, amelyet Prof. Polgár Csaba jelenlegi főigazgató visz tovább. Megbízásukra a szakmai és tudományos munkát Prof. Nagy Péter, az OOI tudományos igazgatója koordinálja. A felmérés az Európában leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések közül a mell-, a prosztata- és a bőrrák, valamint a szájüregi daganatokat vizsgálta. A kutatás hat akadályozó tényezőt azonosított, a bizonyítékok hiányától kezdve a daganatos megbetegedéseket övező stigmán át, a rosszul megszervezett betegutakig.

A felmérés megállapította, hogy bár az európai nők körében a mellrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, az érintettek számára továbbra is ismeretlenek a korai tünetek, így kiemelten szükséges a betegségről szóló hatékonyabb felvilágosítás. A férfiak körében a prosztatarák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, amit sajnálatos módon nehéz a korai szakaszban felismerni, így ez esetben akadályt jelent a bizonyítékok hiánya, valamint további kutatások szükségesek az egyértelmű figyelmeztető jelek felismerésére.

Magyarországon jelenleg a Nemzeti Rákellenes Program kiemelt része a felvilágosítás, a megelőzés, valamint, hogy a rizikócsoport tagjai részt vegyenek a szűrővizsgálatokon. Hazánkban ma három daganatos betegség esetében nyílik lehetőség a népesség szintű szűrésre. A méhnyakszűrés 1994-es bevezetését 2002-ben – az első Orbán-kormány idején – az emlőszűrés követte, majd a negyedik Orbán-kormány ideje alatt, 2018 novemberében a vastag- és végbélszűrés bevezetése új korszakot nyitott a betegség elleni küzdelemben. Április végéig az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is elindult a program, amelynek keretében eddig már több mint 220 ezren kaptak meghívólevelet.

Emberi Erőforrások Minisztériuma