Az élettanulás kifinomult iskolájában megtanulunk íratlan szabályokat, örök érvényű titkokat, látunk nagyszerű felfedezéseket, s ha elszámolunk valamit ezekben, ne csodálkozzunk, ha a fejünkre koppintanak.

Ebben a világban soha senkit sem vezettek még félre. Mindenki megteszi ezt magával más helyett azzal, hogy nem ismeri fel a helyzetet, nem tanult finoman, gondosan játszani, bánni a szabályokkal, elvekkel.

Ezek a tanok, a pszichológia legmélyebb bugyraitól korunk legnagyobb filozófusaiig, nem véletlenül fogannak meg. Ez az iskola a sírig tart. Hogy ki mennyire ügyesen mozog ezekben a tanokban, csak az önfejlesztése határozza meg.

Olyan nem létezik, hogy valaki hazudik, árt nekünk. Nem, egyszerűen nincs ilyen. Magának árt, magának hazudik, nem neked. S ha mi ezt engedjük, akkor tulajdonképpen mi áltatjuk, csapjuk be magunkat, mert nem fejlesztettük a tudásunkat tökéletesre.

Az emberi felismerhetőség épp olyan, mint a természetkutatás. Mindig találunk valami újat. Pontosan milyen mélyre úszhatnak a halak, milyen tájon, milyen élővilág van, s telepíthető át ide vagy oda…A lét tökéletes, ahogyan benne minden tanulási folyamat, s ha az életünk nincs is teljességben a kezünkben, a kitartás, a türelem, a teremtésre való hajlam, illetve az összes önfejlesztő erény a mi irányításunk alatt van.

Az életért való harcban mindig két oldal van, és az az erősebb, mely eléggé ismeri saját magát. Ez a félreértések, megvezetések, rablások, ellehetetlenítések kikerülésének legfőbb és örök érvényű titka. Sosem vert át senki senkit. Tanulás van. Drámával, komédiával, tragédiával.

Pae