Mint ismeretes, a 2016/2017-es tanévtől módosul a szakképző intézmények képzési szerkezete, a szakközépiskolák szakgimnáziummá, míg a szakiskolák szakközépiskolává alakulnak, változik az egyes tantárgyi területek óraszáma – és akár meg is szűnhet olyan alaptantárgyak tanítása, mint a földrajz, fizika, biológia és a kémia.

Az új szakgimnáziumi rendszerben magasabb óraszámú lesz a szakmai képzés, nő a nyelvi illetve informatikai órák száma, miközben biztosítják a kötelező érettségi tárgyakra való felkészülést. Emellett viszont korlátozottabb lehetőség lesz a további közismereti tárgyak tanítására. Ez utóbbi döntés az elmúlt hetekben nagy port vert fel, különösen a földrajz tanításával kapcsolatosan váltott ki heves vitákat.

Veszélyben a diákok általános műveltsége

Az, hogy a szakiskolákban csak az adott területhez kapcsolódó tárgyakat tanítanának, azt is jelentené, hogy gyakorlatilag megszüntetik a tárgyat az intézmények többségében. Sokan úgy vélik, hogy ezzel egy fontos alaptantárgyat és magát a földrajzoktatást, sőt magát a földrajztudományt degradálja le a kormány. Így félő, hogy a diákoknak nem lesz természettudományos alapműveltségük. Többek között erről a témáról is szó volt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a jövő oktatásáról tartottak szakemberek, pedagógus szakszervezetek és baloldali ellenzéki politikusok május 5-én Budapesten.

A találkozón Niedermüller Péter európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy a szakképzés a tervezett változtatásokkal bebetonozza a fiatalokat abba a szakmába, amelyet 14 évesen választottak, miközben arra kellene felkészülniük, hogy többször is szakmát váltanak, amihez kompetenciákat, nyelveket kellene elsajátítaniuk.

A szakértői kerekasztal-beszélgetésen Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte: lát esélyt arra, hogy a mostani “tanárlázadás” elérje céljait, ehhez azonban “hosszú küzdelemre kell berendezkedni, és ez a küzdelem nem fogja nélkülözni a bozótharcot sem“.

Eközben a Tanítanék Mozgalom már kész véleményt tárt a sajtó nyilvánossága elé

Ugyanezen a napon tartott sajtótájékoztatót a Tanítanék Mozgalom és a Magyar Szakképzési Társaság is, akik ugyancsak úgy vélik, hogy jelenleg a szakképzés szétverése zajlik Magyarországon. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke szóvá tette, hogy még mindig nem állnak rendelkezésre a jövő évi kerettantervek, bár szeptembertől már ezek szerint kellene tanulniuk a diákoknak, ráadásul még az sem világos, hogy a szakgimnáziumi tanulók pontosan milyen végzettséget szereznek majd.

Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke,Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője és Neubauer István, a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért csoport képviselője a Tanítanék mozgalom KockásInfo című sajtótájékoztatóján a Kossuth Lajos téren (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviseletében azt mondta, hogy a szakképzési rendszer átalakítását elhamarkodottan, érdemi egyeztetések nélkül kezdték meg. Szerinte ennek nagy veszélye, hogy zsákutcába terelheti a fiatalok életét. A szülők nevében Neubauer István szólalt fel a sajtótájékoztatón. „Mi lesz, ha egy olyan tárgyból kell emelt szintű érettségit tennie a diáknak, amelyet egyáltalán nem tanult a négy év során?” – tette fel a kérdést.

Ugyanakkor Palkovics László oktatási államtitkár szintén a tegnapi napon annak adott hangot, hogy a köznevelési kerekasztal munkájával elégedett, és kitért arra is, hogy a júniusra ismét beígért pedagógussztrájk után tárgyalnak tovább az érintettekkel.

Tihanyi-Konda Szilvia

Képek forrása: https://www.samford.edu,  http://www.tmkronika.hu, MTI