Az alábbi bejegyzésem is egy valódi írásanalízis kivonata, amelynek segítségével szeretnék rámutatni azokra a káros, önrontó, felvett, modoros viselkedési mintákra, amelyekkel nem kellene élni.

Az introvertált – befelé forduló, önmaga körül forgó ember rendszerint túl érzékeny, energiáit befelé irányítja, elzárkózik a külvilágtól. Viselkedési attitűdjei a szorongással, gátlásossággal magyarázhatóak, melyeket nyílvánvalóan külső tényezők, impulzusok  váltanak ki, de huzamosabb ideig fennálló hatások miatt a személyiség részévé válnak. 

Az introvertált  személyiségtipusú ember nagyon sebezhető, csak kevés embert enged lelki közelségbe. Különféle eszközei vannak a védekezésre: olykor arisztokratikus allűröket fejleszt ki magában, amelynek egyik  következményeként személyisége megközelíthetetlenségét domborítja ki. 

Általában precíz, fegyelmezett, érzelmileg hűvös. A kifejlesztett és bizonyos időintervallumon belül akár pozitív előjelű változásokat okozó elzárkózás, merevség ezért már egy tudatosan kiépített arculattá válhat, ami jó-és kevésbé jó előjeleivel együtt hat.

A kézírásban is maradandó nyomokat hagynak ezek a felvett, modoros minták.

Az introvertált tipusú ember széles spektrumú, nagy ívű karriert is befuthat, mivel karakterjegyei közül kiemelkedő a céltudatosság. Tetteiből azonban hiányzik a spontaneitás, a derű. Lépteit megtervezi, teoretikus, elméleti beállítottsága revén a gyakorlati kivitelezésben gyenge. Elmelyült, jó megfigyelőkészségű. Túlzott tekintélyelvűsége, formalitások betartása, kiméletlensége környezetéből negatív visszajelzéseket vált ki. 

Humorérzéke is gyenge, makacs, önfejű, komoly. E  nem túl derűs jelzőket sajnos tovább erősíti nárcisztikussága, egocentrikussaga is. Erős birtoklási, begyűjtési, tulajdonlási vágya minden síkon domináns. Társkapcsolati aspektusai, amelyek mindig pozitívan indulnak többnyire nem váltanak ki teljes elégedettséget benne. Társát hol eltolja, hol magához vonja. Szenvedélyes, de állhatatlan. Szangvinikus, manőverezik, őszintétlen.