A Velencei-tó a főváros közelsége miatt igen kedvelt úti cél nyáron, mivel remek felüdülést kínál a hőségből. Azonban nemcsak ilyenkor, hanem egy napsütéses téli-kora tavaszi hétvégén is remek program a tónak és a tőle északra fekvő Velencei-hegységnek a  meglátogatása. Az itteni településekről – Nadap, Pázmánd, Pákozd, Sukoró – számos turistaút vezet a hegységbe, ezek bármelyikének végigjárása kellemes időtöltést ígér időseknek és fiataloknak egyaránt.

Ősmaradványok, ingókövek és gyapjúzsákok

A Velencei-hegységet egyrészt a Magyarországon ritkaságszámba menő felszíni formakincse, másrészt földtörténeti múltja teszi érdekessé. Ezen a területen a földtörténeti ókorban nedves, trópusi klíma volt jellemző, s az itt hullámzó tengerből szerves üledék rakódott le. A hegységben feltárt közel 400 éves fosszíliák az eddig Magyarországon talált legidősebb ősmaradványok, melyek az úgynevezett páncélos ostorosok közé tartoznak.

A hegység fő alkotója a gránit, mely Magyarországon egyedül a Velencei-hegységben található közvetlenül a felszínen. A gránittömbök mállásával, aprózódásával jöttek létre az úgynevezett ingókövek és a gyapjúzsákok, ezek a sajátos és bizarr küllemű sziklaalakzatok. Az ingókő egy főként négyszögleges kőzetlepusztulási forma, mely eredményeként egy kőtömb jön létre több másik tetején. A gyapjúzsák szintén a gránit mállása során alakul ki, azonban a kőzetrétegek itt hagymahéj-szerűen válnak le, így jönnek létre a Cholnoky Jenő által “gyapjúzsákoknak” nevezett félgömb formájú sziklák. Ismertebb ingókövek például a Pákozdtól északra fekvő Sár-hegyen a Pogány-kő körüli Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő, illetve a Pákozdi-ingókövek. Utóbbiakat a Pákozdi ingókövek tanösvényen látogathatjuk és ismerhetjük meg, a Gránit Földtani Tanösvény pedig minden érdekes sziklaalakzathoz elvezeti a kirándulót. Térképet a turistautak.hu weboldalon találhatunk.

A nadapi szintezési ősjegy

A Velencei-tótól északra fekszik Nadap település, aminek határában található az úgynevezett szintezési ősjegy. A szintezés  a domborzat magasságkülönbségeinek a vizsgálata, magyarán szólva a tengerszint feletti magasság mérésére szolgál. Magyarországon eredetileg az Adriai-tenger Triesztnél mért középszintjétől mérték a magasságot, tehát ez számított 0-nak. Ausztriában és Magyarországon összesen 7 alappontot jelöltek ki a szélességi és hosszúsági körök mentén, a nadapi szintezési alappontot 1888-ban hozták létre.

Szintezési ősjegy, Nadap – Kép forrása: wikimedia.org

Mivel 1960-ban át kellett térni a Balti-tenger parti kronstadti mareográf (tengerszint mérő készülék) által mért vízszintre, ezért az ősjegytől 100 méterre kijelölték a Nadap II. pontot. A nadapi alappont (ősjegy) talapzatának tengerszint feletti magassága 173,8385 méter, ami 0,6747 méterrel mélyebben található, mint az új mérési pont. Az ősjegy feletti kis dombon pedig egy GPS mérési pontot helyeztek el, ez a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózathoz tartozik, melynek felülvizsgálatára 2 évente kerül sor.

Turistautak és Arborétum

A Velencei-hegységben számos turista útvonal halad, ezek többsége helyi jelentőségű út (zöld és sárga jelzések). Nemcsak gyalog-, de kerékpárút is vezet erre, melyek sok esetben közös ösvényen futnak. Ha a nadapi ősjegytől szeretnénk egy kisebb sétát tenni, induljunk el a piros jelzésen, majd forduljunk rá a sárga ösvényre. Errefelé haladva lankás úton, fenyőerdőn és füves tisztáson keresztül vezet az út, ahol élvezhetjük a nap egyre erősödő sugarait, beszívhatjuk a tiszta erdei levegőt és felérve a dombocska tetejére gyönyörködhetünk a csodás panorámában. Remekül látszik a tó csillogó tükre és az azt tarkító nádasok sötétzöld foltjai. Az ösvény végén parkolóhoz érkezünk, ahol egy aszfaltos út is kanyarog fel a még építés alatt lévő, egy éppen kibújó sziklevélhez hasonlatos kilátóhoz a Bence-hegyen. Ha még nem fáradtunk el, innen tovább haladva a piros jelzésen közel 2 kilométert gyalogolva érhetjük el Velence Ófalut.

Ha egy hosszabb kirándulást szeretnénk tenni, induljunk el Sukoróból, s tegyünk egy kellemesen fárasztó körtúrát érintve az Angelika-forrást, a hegységre jellemző sziklaalakzatokat, mint a Likaskő, a Gyapjaszsák vagy az Olasz Gránitfejtő, illetve “felkapaszkodhatunk” a Velencei-hegység legmagasabb pontjára, a Meleg-hegyre (352 méter) is. A szépséges tájért, a Velencei-tóra nyíló panorámáért és a hazánkban ritka felszíni geológiai formakincs miatt is érdemes ezt az útvonalat választani.

Aki aktív, egész napot kitöltő, változatos programokra vágyik, látogasson el a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadasparkba, ahol nemcsak a hazai őshonos állatokat figyelheti meg (szarvas, őz, vaddisznó, muflon), de megtekintheti az Interaktív Tájmúzeumot és a Halászati Kiállítást, megcsodálhatja a környező tájat a Panoráma Kilátóból, vagy végigsétálhat az Erdészeti Tanösvényen. A Vadaspark vezetősége a gyerkőcökkel érkezőkre is gondolt:  a kisebbek és nagyobbak egyaránt remek szórakozási lehetőséget találnak a Kalandjátszótéren, s ha megéheznek, meglátogathatják a büfét, de még tűzrakásra is van lehetőség.

Kiemelt kép: wikimedia.org