Mátyás király világhírű corvináit, a budai műhely alkotásait és más díszkódexeket mutatja be a február 9-ig látogatható kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban.

A világ több pontjáról érkeztek különleges darabok, ennyi kötet egy helyen első alkalommal látható Magyarországon.

Corvina Bibliotheca

A corvina-könyvtár Mátyás király és Beatrix királyné itáliai mintára megalkotott könyvtára volt. Ez a magyar középkori kultúrának az utolsó virágkorában, a reneszánsz végén, a XV. század közepén jött létre. A vatikáni könyvtár után a második legnagyobb gyűjtemény volt, nagyjából 2000-2500 kötetet foglalt magában. Ebből mára 220 corvina maradt fenn.

Ez a könyvtár elsősorban kódexekből állt. A kódex az a középkori könyv, amit kézzel írtak, amikor még nem volt könyvnyomtatás. A középkor végén, a XV. század közepén találják fel a könyvnyomtatást, azonban a nyomtatott könyvek nehezen találták meg az utat a reprezentatív uralkodói gyűjteményekbe, mert kezdetben még nem voltak olyan szépek, egyediek, nem feleltek meg egy uralkodói könyvtár elvárásainak.

A corvina olyan kódex, illetve nyomtatvány, amely bizonyíthatóan megfordult Mátyás király uralkodása alatt a budai udvarban. A „corvinus” latin melléknév, a corvus (holló) szóból származik. A Hunyadi család címerállata a holló volt, ebből képezték a hollós melléknevet. A corvina kifejezést a kódexekre vonatkoztatva csak később, a XIX. században használták. A holló jelkép megjelenik Mátyás címereiben és a corvinákon is. Az egész könyvtárat úgy emlegetjük, hogy Corvina Könyvtár, latin nevén Corvina Bibliotheca.

Corvina-ismertetőjegyek

A legfontosabb azonosítási jegy, mármint hogy corvináról van-e szó vagy nem, az két dolog: megtalálható rajta vagy benne Mátyás király címere és corvina-kötéssel látták el. A corvina-kötés sajátosan a királyi könyvtárra jellemző, aranyozott bőr vagy bársony.

Ha ezekből a corvina-ismertetőjegyekből valamelyik igaz rá, akkor könnyű beazonosítani. Azonban sok esetben csak másodlagos források segítségével lehet megállapítani egy-egy darabról, hogy az megjárta a budai udvart. Mivel nincs rajtuk feltüntetve dátum, évszám és a keletkezezés helye, nehéz az elemzés. A legfontosabb eszköz a stíluskritika, amikor az összehasonlítás módszerével élnek a kutatók. A kódex nagyon komplex tárgy, minden rétegét külön kell vizsgálni, a kötését, a pergamen anyagát, a vonalazási módot, az írásmódot, írástípust, ezután a díszítését – mondta Zsupán Edina corvinakutató

Fotó: Dabasi H Kinga