Drága Barátaim!

Ahogyan azt a Mama főzte, hát az maga volt a csuda. Imádtam, szinte kiköveteltem, ha éppen kérdezett, mit is főzzön. Főleg, hogy a saját, eltett alapanyagából főzte. Akkor, talán most is a menzák egyik fő sztárja volt, de az oviban, később a kollégiumban rettenetes volt. Sűrű, színtelen, tele cukorral, úgy berántva, mintha főzelék lenne. Igaz, a hozzá, vagy belefőzött ABC tészta miatt mindez mit sem számított. Így aztán nem is lehet titok tovább, íme nagy-nagy kedvencem, természetesen mediterrán felhanggal a

PARADICSOM LEVES VODKÁVAL, FOKHAGYMÁVAL

Imádom a paradicsomot minden formájában. Mikor először jártam Rómában, az első kulináris kaland egy nagy fürt Fürtös paradicsom volt! Az utcán árulták, nekem újdonság volt, egy vagyont fizettem érte akkor. Aztán jött a piac, ott először a Pármai sonka, aztán hatalmas darab Parmezán sajt. Mennyei, soha nem feledhető ízek, kirándulás volt, hála Luki barátomnak, a nemrégen, tragikus hirtelenséggel elment barátomnak. Most, hogy már alig 200 Ft-ért kínálják a piacon, mindig tartok itthon 1-2 kg-ot. Viszont, mikor a paradicsom, főleg a fürtös megpuhul egy kicsit, akkor azt már csak valamilyen főtt formában kedvelem. Öt paradicsomot forró vízbe dobtam néhány pillanatig, aztán meghámoztam a héjától. Egy lábasba feltettem főni néhány korty vízzel, csipet sóval, borssal, kanálnyi barna cukorral. Mikor megfőtt, akkor spicc szűrőn jól átpasszíroztam, majd egy félliternyi, SAJÁT FŐZETŰ paradicsom lével, 2-3 dl vízzel felfőztem.  Még egy csipet cukor, majd kakukkfű, oregánó, jóféle tengeri só a hegyébe, 2-3 gerezd zúzott fokhagyma, majd egy jó nagy öntet ketchup,egy kisebb fej vöröshagyma.  Néhány percig főztem még, jó selymesre, krémesre, sűrűre, majd a korona következett, fél deci jó vodka, drága jó Bélánk nagy-nagy kedvence. Az Ő napi adagja valaha bizony 2-3 üveg körül ját. A végén néhány levél friss bazsalikom a tetejére, majd kész is!  NINCS RÁNTÁS, SEMMI HÓKUSZ-PÓKUSZ! A bazsalikommal óvatosan, néhány perc múlva vegyétek ki, mert könnyen megkeseredik a nagy hőben. Lehet bele sajtot reszelni, de természetesen csak az olasz, a Parmezán az igazi. Üresen, de rizzsel, akár tésztával, hidegen is remek.

PTV Fotó: Bán Csaba

PARADICSOMLÉ ZELLERREL, EGYEBEKKEL

PTV Fotó: Bán Csaba

Mikor utaztam, hát kartonszámra hordtam haza. Az olasz, majd a görög,de akár a török napon érlelt paradicsomból készültet. Imádom a Hazámat, az itthoni mindenekfelett, de ismeritek a hitvallásomat. Az ottaniak, azok bizony nálam toronymagasan vezetik a listát. Mivel a „bőrfotelos pali világnak” sajnos régen vége, hát megpróbáltam rekonstruálni az itthoni, CSODÁSBÓL. Jelesül a Lukullusz paradicsomból. Ez a remekfajta, igazi, eltevésre, befőzésre való. Tavaly 90 forintért vettem kilóját, de idén is szerencsésen, 100-ért. Aztán a 4-5 kilóból főztem be. Megmostam, egy kerámiaborítású fazékba tettem félbe vágva. Megsóztam, majd egy csokor zellerszárral kedveskedtem Neki. Aztán nagy ravaszul belekerült egy fej lilahagyma, vagy hat gerezd fokhagyma, egy jó nagykanál tengeri só. Az íze kedvéért, talán a szimbólum miatt is, két kanál barnacukor, aztán egy löttyintés vörösbor. Jó kétórányi főzés után, mikor már majdnem főzelék sűrűségű volt, akkor paradicsompasszírozón vagy háromszor átpasszíroztam. Kifőzött üvegekbe töltöttem, lezártam, fejre állítottam, aztán száraz dunsztba tettem. Vagyis törölközőkbe, hálóköntösbe takartam, babusgattam Őket.

Így történt hát az Úr 2016.esztendejében egy pesti, zuglói lakásban a paradicsom befőzése, a drága Mamámra, Béluskámra, Lukinkra is emlékezve.