A készülő büntetőeljárási törvény – nyilván EU-s elvárások alapján – számos változást hozhat a sajtószabadság és a polgári szabadságjogok érvényesülése terén. Ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) törvénytervezetről alkotott véleményéből, melyet a szervezet megkapott a kormánytól. Sőt, az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben a civilek együttműködését kérték a kodifikációhoz. A kódex társadalmi egyeztetése már-már egy normális kormányzat és civil viszonyra emlékeztet – véli a TASZ. Az új törvény megfelelő megoldással szolgál egy sor olyan problémára, amelyet már évek óta kifogásoltak. Néhány az újdonságok közül.Közvád – magánvádA tervezet szakít azzal az évtizedes “hagyománnyal”, hogy hivatalos személyek sérelmére elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén az egyébként magánvádas eljárás közvádassá válik. A ma hatályos jog kiemelt védelmet biztosít a közhatalmat gyakorló és közfeladatot ellátó személyeknek. Az alapesetben magánvádas rágalmazás és becsületsértés hivatalos személy esetében közvádra üldözendő. Kényelmes lehetőség ez számukra: a feljelentés megtétele után a nyomozást a rendőrség végzi, vádat pedig az ügyészség emel. A sértettek érdekeit így az állam képviseli, ellentétben az “átlagos” magánvádlóval. Ez azt üzeni a polgárok számára, hogy a hivatalos személyek kritizálása esetén a szólásszabadság határain kívül eső kritika súlyosabban esik latba, mint más személyek esetén.Bíróság és sajtóVéget ér az is, hogy a büntetőeljárásról, és azon belül a bírósági tárgyalásról kizárólag a sajtó tájékoztathatja a nyilvánosságot, ez a megközelítés ugyanis mára meghaladott, elvi és gyakorlati problémákat is okoz. A szólás- és sajtószabadságnak ugyanis nem csak az újságírók az alanyai. Ráadásul Magyarországon semmilyen hatóság nem állít ki sajtóigazolványt, ilyen – mint hatósági igazolvány – nem létezik. De éppen az e véleményt megfogalmazó TASZ és számos más civil szervezet is foglalkozik büntetőügyek kapcsán a nyilvánosság tájékoztatásával.Források védelmeAz új törvény a források védelmére valódi lehetőséget biztosít a sajtó munkatársai számára. Csak erős feltételek fennállása esetén teszi lehetővé, hogy bírói döntés kötelezhesse az újságírót informátora megnevezésére. Az eddigi három évről öt évre emelné azt a büntetési tételt, amelynek esetén kötelezhető a forrása kiadása. Nem szerepel viszont, hogy mi a forrásvédelem mögöttes célja, kiemelkedő szerepe egy demokratikus társadalomban. Ezzel az egyedi ügyben döntő bíró számára elkerülhetővé válna a rutinszerű, valódi mérlegelést és indokolást nem tartalmazó, az újságírót a forrása feltárására kötelező végzések megszületése.Ami baj, hogy a javaslat – a digitális korban – nem szakít azzal az állásponttal, hogy kizárólag az újságírással hivatásszerűen foglalkozó személyeket védje.Leplezett eszközökAz információszerzés során alkalmazott titkosszolgálati eszközök, módszerek új gyűjtőneve a “leplezett eszköz” lesz. A törvény bevezetne egy három lépcsős kritériumot ezek bevetéséhez. Eszerint akkor alkalmazhatók, ha a feltételezhető, hogy az információ, bizonyíték más módon nem szerezhető meg; ha nem jár az érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával; ha azzal bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerezése valószínűsíthető. A mai törvény nem tartalmaz utalást az alapjogok korlátozására.A másik általános újítás, hogy a bírói engedély mellett a javaslat bevezeti az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközöket. Ezek között a magánszférát érinti, hogy például fizetési műveletek megfigyelését engedélyezheti az ügyész. Továbbá uzsora, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás, vagy más olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.Tanári titkokA javaslat nem szűkíti pedagógusok titoktartási kötelezettségét, mely a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre vonatkozik, amit az illető hivatása teljesítése során közvetlenül szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség élethosszig tart. Aggályos viszont, hogy a javaslat a ma hatályos törvényhez hasonlóan nem biztosítja például, hogy a pedagógusnak a kollégájától jogszerűen kapott hasonló információira is vonatkozzon a titoktartási kötelezettség egy büntetőeljárásban.