Sokféle babona fűződik a karácsonyi abroszhoz, hát még a reá s köré hullott karácsonyi morzsához! A “karácsonyi morzsának” elsősorban gonosz űző, betegséggyógyító hatást tulajdonítottak, jó termést és az állatoknak szaporaságot ígérő varázsszerként tisztelték.

Az ünnepi vendégségek, rokonlátogatások alkalmával bizony nehéz kiszámítani, miből, mennyi fogy, mennyire lesz szükség. A mélyhűtő jó szolgálatot tesz olyankor, ha egy-egy adagnyi étel megmarad, az új évben jó lesz egy-egy vacsorára. Címkézzük fel, mert januárban ki emlékszik már rá, mit rejt a titokzatos doboz?

Más a helyzet azonban a nagy gonddal elkészített süteményekkel, kaláccsal, mézessel, bejglivel, ha nem fogy el Vízkeresztig.

A bejgli, a karácsony elmaradhatatlan kalácsa, az ünnep fénypontja, a háziasszony megmérettetésére való sült remekmű, oly méltatlan volna hát hozzá, hogy a szemétben, jobb esetben egy eb tányérjában végezze. De ha megszikkad úgy jó néhány nappal a bejglifaló napok után, ugyan ki kapkodna utána? A kutyának se kell.

A forró, cukros tejjel megöntözgetett mákos beigli-szeletek kitűnő reggelivé vagy vacsoraétellé lényegülhetnek, finomabb, mint a mákos guba. Szaftos desszert kerekedhet a megunt diósból, ha vaníliakrémmel rétegezve, néhány szem befőttel gazdagítva üvegtálba halmozzuk. Jól megy hozzá a meggy, a szilva. És ha még egy kis rummal is meglocsoljuk…

A bejgli átváltozása
Hozzávalók: 5 dl tej
1 evőkanál búzakeményítő
2 evőkanál cukor
2 tojás
1 vaníliarúd

A tejből 1 dl elveszünk, a többit a vanília kikapart belével felforraljuk. A félretett tejet a cukorral, a keményítővel meg a tojássárgákkal elhabarjuk, és a forrásban lévő tejbe csorgatjuk. Ha újból felforrt, a tűzről lehúzzuk és a habbá vert tojásfehérjét beleforgatjuk. A bejgliszeleteket (ami lehet diós, mákos, vagy a mind a kettő, vegyesen) a vaníliás krémmel rétegezve tálba rakjuk, behűtjük.  Nálunk kisebb üvegekbe porciózva kerül, és ezt visszük magunkkal a bejglifaló túránkra. (Ami nem csak azt jelenti, hogy ott bejglit falunk, de üvegből, vagy ki-ki dobozkájából, tarisznyájából, hanem az erdei gyaloglás falja a karácsonykor ránk rakódott kilókat. Ajánlom mindenkinek!)

MÉZESKALÁCS PUDING
Hozzávalók:
4 tojás
4 evőkanál méz
2 dl tej
30 dkg mézeskalács-morzsa
1 narancs
2 evőkanál cukor
5 dkg mazsola
5 dkg darált dió
1 evőkanál rum
1 evőkanál zselatin
a tálaláshoz: cukrozott gyümölcsök és málnaszörp

A tojások sárgáját a mézzel habosra keverjük. Ráöntjük a tejet, beleszórjuk a mézeskalács-morzsát és fél órán át pihentetjük. Ezalatt a narancs sárga héját vékonyan lehámozzuk, felcsíkozzuk és kevés, cukorral ízesített vízben megpároljuk. (2 evőkanál narancslekvárral is helyettesíthetjük!) A narancs levét, a leszűrt narancshéjat, a mazsolát, a darált diót meg a rumot a tojásos morzsához adjuk. A narancshéj főzőlevében feloldjuk a zselatint és a tojások fehérjéből vert kemény habbal együtt a masszába forgatjuk, azután az egészet fóliával bélelt őzgerincformába simítjuk. Hűtőszekrényben 4-5 óra alatt megdermesztjük.

Felszeletelve, cukrozott gyümölcsökkel vagy málnaszörppel meglocsolva kínáljuk.