Minden téren sikeres volt az Avasi Borangolás

Miskolc belvárosában, az Avas hegy oldalában közel 800 pince található, amiket különleges hangulatú sétányok kötnek össze. Hatodik alkalommal szervezte meg ide a Miskolczi Borbarátok Társasága az Avasi Borangolást, ahol 48 féle programra került sor a történelmi pincékben és az Avasi kilátónál.

Egészségünkre! (PTV Fotó: Vona Ildikó)

Évről-évre egyre népszerűbb a rendezvény. Idén 35 pince és közel 60 elismert borász várta a látogatókat két napon keresztül. A hangsúly a Bükki Borvidék borain volt, de lehetőség nyílt megkóstolni a Tokaji, Egri, Balatoni, Szekszárdi, Soproni, Villányi Borvidék különlegességeit is. A finom nedű mellé zamatos ételek és jó zene szintén dukált. A Pincesoron 28 zenész és zenekar gondoskodott a vidám hangulatról, az Avasi Református Templomban Sebestyén Márta és a Gryllus testvérek adtak koncertet, az Avasi kilátónál felállított színpadon pedig a P. Mobil fellépése zárta a kétnapos fesztivált.

Péntek esti borozgatás (PTV Fotó: Vona Ildikó)

Az elmúlt hétvégén a történelmi Avas újra megtelt élettel. A macskaköves utcácskákon egyre több embert lehetett látni borospohárral a kézben sétálgatni. Sándor Zsolt miskolci borásznak szintén az Avason van pincéje, aminek kóstolóhelységét idén megnyitotta a nagyközönség előtt. A Borangolás második napján érdeklődtem nála a szakma titkairól és a borásszá válás rejtelmeiről.

Sándor Zsolt (jobbra) saját borával kínálja  a látogatókat (Fotó: Beregi László/ minap.hu)

Vona Ildikó: Hogyan lesz valakiből borász? Belőled?

Sándor Zsolt: Édesapám agrármérnökként végzett, kiváló szakember volt, saját borral rendelkezett, amit otthon a házunk pincéjében készített, de akkor még valahogy nem tudott megfogni ez az egész történet. Szokták mondani, és nekem is ez a véleményem: „A bor a tőkén születik”. Vagy tudunk termelni egy olyan minőségű szőlőt, amiből „gyerekjáték” nagyon jó minőségű bort készíteni, vagy el kell felejteni az egészet. Ma a Bükki Borvidék sajnos a 22 borvidék közül az utolsó. Mi 2013-as évjárattal debütáltunk az országos kereskedésekben, és annyira jól sikerült, hogy Michelin-csillagos éttermekbe kerültünk be. A legnagyobb nevekkel van együtt említve a borom, ami nagyon nagy megtiszteltetés, de hatalmas felelősség is, mert tudni kell tartani ezt a színvonalat, sőt folyamatosan csiszolni, emelni rajta. Hogy miért lettem borász? Igazából egy cinikus megjegyzésnek köszönhető. Rendszeresen jártunk Tokajba kóstolni borokat, amikről véleményt mondtam, és egyszer valaki megjegyezte, miért kotnyeleskedek bele, hiszen nem vagyok borász. Akkor határoztam el, hogy beiratkozom az iskolába és megszerzem a papírt. Elvégeztem, és borkereskedéssel, meg sok minden mással foglalkoztam, 2013 óta saját adóraktárral rendelkezem. Azt tűztük ki a zászlónkra, hogy mi palackozott, első osztályú, minőségi borral szeretnénk megismertetni az egész országot. A Bükki Borvidék ugyanolyan jó minőségű területekkel rendelkezik, csak megfelelő hozzáállás kell ahhoz, hogy komoly minőséget tudjunk felmutatni.

– A Te borod merrefelé terem?

– A Cserszegi fűszeres Bedeg-völgyön, a Csattos-dűlőben, ami Miskolc közigazgatási határától ezerötszáz méterre van, a másik pedig Mályiban, a Téglagyárral szemben. Három hektár Cserszegi fűszeres és ugyanannyi Zweigelt.

– Mennyi szokott megteremni egy szüret alatt?

– Ez változó. Négyféle borstílust készítünk: száraz Fehér, száraz Rosé, száraz Schiller és száraz Vörös. Ezek mindegyike külön kategória, de a 10-15 ezer palack per év az átlagos. A 2014-es év nagyon viszontagságos volt, rengeteg esővel és kevés borral. Az időjárás nagyon befolyásolja a termést. Maga a természet, a napsütéses órák száma, a mikroklíma határozza meg az egész bornak a stílusát, egyéniségét.

– Emlékszem, a miskolci színház „Itt a helyem!” feliratú borát Te készítetted…

– Igen, mivel nagy színházrajongó is vagyok. Az volt a terv, hogy megmutassuk Miskolc polgárainak, hogy egy jó kulturális esemény és egy helyi bor képes még további színvonalat adni az estnek. Nagyon sikeres volt, az emberek kedvelték.

– Ami most a poharadban van, milyen?

– Rosénak hívjuk, de csak a színében az. Hordóban erjedt, hordóban érlelődött, finomseprő felkeverve van, minden olyan borászati „technológiát” mögé tettem, ami általában egy fehérborra jellemző. Ez egy fehérboros technológiával készült Rosé bor. 745 palack van belőle összesen.

– A titkokba avass be, kérlek! Mi történik azután, hogy leszüretelitek a szőlőt? Mennyi idő telik el, amíg bekerül az üvegbe?

– Évjárattól, fajtától függ, és a legfontosabb, hogy mit találok ki, mit szeretnék megmutatni. Egy ilyen kézműves borászatnál, mint az enyém, elsősorban ki van találva egy elképzelt végtermék, borkép, és mindent annak rendelünk alá. A januári metszéstől kezdve tart a szüreten át a bor elkészítéséig, és minden egyes apró folyamat napról-napra, hétről-hétre változik, azokat kell megfelelően kordában tartani. Tulajdonképpen a bor, mikor leszüreteljük a szőlőt, feldolgozzuk, olyan mintha a lejtőn elindítanánk egy golyót. Annak megvan az iránya. Előfordulhatnak benne apróbb kitérések, de nagyobb irányú már nem lehetséges. Minden egyes borom ilyen. Van egy elképzelt, idealizált irányvonal, hogy erre fog haladni, mi lesz a vége, ha megfelelő időpontokban bizonyos folyamatokat elvégzek. Az a bor – ami most a poharamban van – háromszor volt seprőfelkeverve. Lehet, ha ötöt csinálok, elveszíti a gyümölcsösségét és más karakter jön elő. Ez egy szakma, amit el kell sajátítani. A bor egy élő anyag. Nem hasonlít a sörhöz, vagy az égetett szeszekhez. Itt minden rossz döntés, vagy nem megfelelő beavatkozás minőségromlást okozhat. Versenyeken a minősítésnél a legfontosabb, hogy tiszta legyen a bor, az illata és a színe is.

– Ez már a hatodik Borangolás. Mit szólsz a rendezvényhez?

– Szuper, nekem tetszik nagyon. Az irányát kell tudni majd meghatározni, merre akarunk néhány év múlva tartani. Miskolc város közönsége még a mai napig nem tudja, hogy létezik helyi bor. Ha már vagyunk, és azon dolgozunk, hogy ezt megmutassuk, akkor a helyi bor képviselőinek – mert rajtam kívül van több feltörekvő borászat, akik igényességgel, jól nyúlnak az alapanyagokhoz-, nekik kell a jövőben nagyobb helyet adni.

Vélemény, hozzászólás?