Aki csak teheti, az idén vásároljon be kajsziból. A barackfák az idén szép termést hoztak. Jó minőségű alapanyagot adnak a baracklekvár főzéséhez. A gond csak az, hogy egyre kevesebben foglalkoznak a gyümölcs termesztésével. Tradicionálisan Kecskemét és környéke a hazai kajszibarack termesztés egyik fellegvára. Ezt erősíti meg Somodi Ferenc termelő is, akinek a gazdaságában ezekben a napokban szüretelnek. A kajszi nagyon szereti a Homokhátságot, bírja a meleget, de a tavaszi fagyokkal szemben nagyon érzékeny. Emiatt is hagyták abba sokan a termesztését, nyilatkozta a hírportálunknak Somodi Ferenc, aki 10 hektáron gondozza az aranyszínű terméssel fizető barackosát.
A Kecskeméti Híres Gazdakör elnöke azt mondja, hogy az idei termés minősége kiváló, a gyümölcs íze tökéletes. Bár a fái szépen fizetnek, az idei termést azonban két veszteséges év előzte meg, idén pedig egy jégeső okozta kárral is meg kell küzdenie.
Mint ismert, tavaly és tavalyelőtt a fagyok megtizedelték a gyümölcsösöket. Azaz, az idei bevételt három felé kell osztani, így már koránt sem olyan szép a kép.
Hogy miért nem vágta ki ennek ellenére a kajszis ültetvényét? A termelő azt mondta: minden gazda piaci szemmel tervez és piaci szemlélettel termel. Ugyanakkor egy családi gazdálkodónak a lelke is benne van az ültetvényében. Az ő családja 1720 óta gazdálkodik Kecskemét határában.
És ha már kecskeméti az ember, akkor kajszival is kell foglalkoznia, mivel szereti ezt a környéket a barack. A kajszi két oldalról kapja a fényt: felülről a Naptól, illetve a homokos talaj is visszatükrözi a sugarak egy részét, amely hatására nagyon szépen érik a gyümölcs.
Két nagy ellensége van az aranyszínű gyümölcsnek. A fákat a tavaszi fagyok viselik meg nagy mértékben, illetve a jégeső. Bár dolgoznak a jégkárenyhítő berendezések, amikor a térségben megkapják a kezelők a jelzéseket, azonban csak a jégeső pusztító hatásának a mértékét tudják csökkenteni.
Hogy mekkora területen termesztenek Kecskemét környékén kajszit? Sajnos egyre kevesebben kínlódnak ezzel a nemes gyümölccsel. Matkó környékén terem részben a barack, de ott is sajnos öregednek a fák. A kajszibarack fákat korábban a régi öregek a szőlő sorok végébe közepére ültették más – alma, körte fákkal- együtt. Mivel több mint 2000 hektárnyi szőlő volt egykor Kecskemét térségében, így rengeteg szőlő sorba ültettek barackot. Azonban megszűntek a tanyák, a kisebb ültetvények ezért lassan kivágták ezeket a fákat is. Hogy mi lesz a kecskeméti kajszinak a sorsa? Somodi Ferenc szerint szép lassan eltűnik a régi világ, egyre kevesebb az ültetvény.
Ő azonban tovább viszi még néhány kollégájával a kajszi termesztés hagyományát, de ahogy fogalmaz csak ebből megélni, talpon maradni nem lehet. Ezért almát és szilvát is termeszt a gyümölcsösében.
Több lábon kell állni, hangsúlyozta a termesztő. Majd hozzátette: néhány hét alatt leérik a gyümölcs, így annak a szedése is külön kihívást jelent. Gyorsan kell értékesíteni több száz mázsát napokon belül. Ő exportálja a gyümölcsöt. A mai munkaerő helyzetben nehéz a szüret megszervezése is. Hogy milyen a piac? Hatalmas a kajszi hiány, szinte minden el lehet adni nagyon gyorsan pont amiatt, hogy az előző két évben nem volt elegendő termés – mondta végül Somodi Ferenc gyümölcstermesztő.
Forrás:BAON.hu
Révhegyi Andrea
Amennyiben tetszik a tartalmak, tudósítások, hírcikkek sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
