Bor - GasztrotúraUtazóna

Bemutatkoznak a borvidékek – 10. rész

Az ország északi peremén maradva, távolodva a Móri borvidéktől átruccanunk a szomszédba. Következzék az Etyek-Budai borvidék, itt folytatódik a virtuális hazai bortúránk.

Fiatal borvidék, amely erre a rangra csak 1990-ben emelkedett annak ellenére, hogy a szőlőtermesztés hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, akárcsak a szomszédos borvidékeken.

Már az XI. században szőlőtermesztéssel foglalkoztak az ezen a területen élő emberek, így megélhetésüket is ez a gyümölcs jelentette. A törököktől és a háborúktól feldúlt terület a szőlőkben is kárt tett, majd amikor a törökök kiűzése után rácok érkeztek a vörösbor uralkodott a vidéken. Később német családok költöztek a vidékre, kezük ügyébe vették a szőlőket. Az 1800-as évek közepe táján a fehérborszőlők telepítése hódított, mert a fehérbor egyre keresettebb lett. Ennek az évszázadnak a végén a filoxérajárvány szinte teljesen kipusztította a szőlőket, így más gyümölcsökben kezdtek el gondolkodni a gazdák. A szőlőtermesztés leáldozóban volt. Etyek kivételt képezett ez alól, mert sajátos ökológiai viszonyainak és gazdasági helyzetének köszönhetően uralkodó tudott maradni a szőlőtermesztés.

Valamikor a Buda környékén lévő hegyek és dombok között kanyargó Duna partvonalában termő szőlőst foglalta magába ez a terület, amelybe beletartoztak a budai, a promontori, a szentendrei és a tétényi szőlősök is.

Az Etyek-Budai borvidék időjárása bőséges napsütésben, ennek ellenére az évi középhőmérséklet az átlagosnál alacsonyabb, csapadékban nem bővelkedő terület. A vidékre jellemző a mészkő alapon nyugvó barna erdőtalaj.

Fotó: pixabay.com | videó: YouTube.com

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB