Drága Barátaim!

Ahogy a tavasz beköszöntött, barátoménál rendeztünk igazi nyitó-kerti partit, az éppen ébredező vadonatúj zöld pázsitjukon. Be is dobtam magam rögvest, hiszen ki más szentelhetné fel a csodás gyepszőnyeget, áldhatja meg a földi jóval a barátait, mint az, aki minden alkalommal ezt teszi. Most került sorra ez az írás, de remélem, mindenkit kárpótol maga az étel, elnézitek, hogy a nyár derekán hozakodok elő vele. Aktualitása azonban mindig van, ráadásul gyakran kerül idehaza is elő ez a remek étel, hiszen gyors, látványos, mennyei, aztán nem utolsósorban egészséges. Így aztán nem kell a szégyent cipelnem, hogy örökösen olyannal tömlek Benneteket, amitől a Guru besárgul, tűzzel, vassal irtaná ki még a gondolatát is, hát még, hogy magunkhoz is vegyük azokat. Tehát akkor jöjjön, aminek jönnie kell, vagyis

VASALT CSIRKECOMBOK ZÖLDDEL, MINDENNEL

PTV Fotó: Bán Csaba

Meg is pakoltam a grill-sütőt jófajta faszénnel, majd azt meg is gyújtottam, miközben áldott, fergeteges, ágyas, bíborvörös cigánymeggy pálinkával locsolgattam a kiszáradt torkomat, néha lekísérve egy-egy pikolóval ezúttal, mindezt csak ezúttal.

PTV Fotó: Bán Csaba

Az combokat itt most a hentes csontozta ki, de nem maradtam el itthon én sem ettől a művelettől. Gyönyörű, sárga bőrű combokat hoztak, természetesen ehhez az ételhez meg nem nyúztam őket, hiszen ott is, itt is ez a lényeg. Készítettem egy fűszerkeveréket az áldott  mozsárban, Volt abban durva tengeri sót, 6-8 gerezd fokhagyma, csipet kömény, aztán egy félmaréknyi szárított rozmaringot zúztam össze. Természetesen néha-néha nyakon öntöttem jó kis olívaolajjal, miként a pálinka, pikoló változat is ehhez mérten fogyott. A tenyérnyi húsokat hosszában késsel beirdaltam, nagyjából egyforma vastagságúra adjusztáltam őket, aztán a BŐRÖS felükkel irány a grillrács, ahol is ár alatta gyönyörűen szürkéllett a faszén. A húsos felét pedig szépen bekentem ezzel a fűszerkeverékkel, jó alaposan.

Ott a vasalónak azt fundáltam ki, hogy egy tepsit tettem a húsra, majd a kertben talált 2 db Viacolor kockával súlyoztam le.

PTV Fotó: Bán Csaba

Itthon pedig a grill serpenyőmben készült, ahol is egy másik, öntöttvas serpenyő szolgálta a vasaló szerepét. Jelentem, remekül, hiszen vasalt csirkecombot ígértem.

Pali barátom, aki valamikor neves bokszoló volt, sőt, mikor Újpesti Dózsa versenyzőként leléceltek Dániába a társával együtt, akkor azt még a Szabad-Európa rádió is bemondta, úgy töltögetett, hogy nehéz volt követni. Pedig Ő nem iszik, sőt a dán kalandot is egyszer elmesélem itt Nektek. Már csak azért is, hiszen az istenadta a jövő héten tölti be a hetvenet.

A combok bőrös felét eközben ropogósra sütöttem, majd meg is fordítottam őket, a húsos, fűszeres felükre, majd arra is vasaló rögvest. Ott, Angyalföldön olyan illatok terjengtek, mint valaha Isztambulban, a sütödék mellett, ahol csak szagolgattuk a mesés grill kajákat eleinte, aztán be is faltunk belőlük becsülettel, Közben a csajok háromféle salátával rukkoltak elő a húsokhoz. Volt friss, tavaszi uborkasaláta, úgy hagyományosan, ecetesen, cukrosan, de kaliforniai paprika szeletekkel megbolondítva. Aztán a mama világhírű céklasalátája, fokhagymásan, hidegen, egy csepp olajjal, majd savanyúságok, aztán azért egy kis olajban pirított krumpli kockák, aztán egy kis fokhagymás olajon pirított kenyér. Szóval és tettel, ahogy az kell!

Ezek után már csak a ropogósra sült mennyei combok kerültek a tányérba, a poharakba jó bor, evés, ivás, aztán napfürdőzés a gyönyörű tavaszi délutánban, borral, sörrel, azzal a bíborvörös meggypálinkával.

Idehaza pedig paradicsom kockára vágva, uborka, kaliforniai paprika ugyanúgy, aztán szőlőmag olaj, egy egész citrom leve rá, majd maréknyi medvehagyma nagy ravaszul hozzá.

A slussz itthon még annyi volt, hogy a serpenyőbe megmaradt fűszeres zsiradékon vékony szelet kenyereket pirítottam, ezzel tálaltam az itthoni, nem kevésbé jól sikerült combokat.

Remélem a vegyes illusztrációkon ez jól látható.

Drága Barátaim, Hittársaim!

Együnk, igyunk, süssünk, főzzünk, higgyünk, szeressünk, hogy boldogok lehessünk!