V. E. Schwab egy amerikai szerző, aki hazánkban főként fiatal felnőtteknek szóló fantasy- és horror elemeket is vegyítő regényeiről ismert, de jelent meg már könyve, amely gyerekeknek szól kifejezetten. Érdekesség, hogy már az egyetemi évei alatt elkezdett írni, és hogy eredetileg asztrofizikát tanult, majd meggondolta magát, és inkább felvette az irodalmat. Az Addie Larue láthatatlan élete elolvasása után pedig bátran kijelenthető, hogy a szerző bizony jó döntést hozott.
Történetének főszereplője Addie LaRue, aki 1714-ben egy francia faluból megszökik a házasság elől, melybe szülei kényszeríttették bele, és az erdőben fölajánlja a lelkét egy sötét istennek. Addie egy dolgot kér, amire egész életében vágyott, hogy végre szabad lehessen, és kívánsága teljesül is, ám nem pont úgy, ahogy ő ezt korábban elképzelte. Addie szabadsága egyben átok is lesz egyben, hiszen bárki, aki találkozik vele, később nem fog emlékezni rá, és a felejtéshez elegendő csupán néhány pillanat. Addie kénytelen lesz megtanulni együtt élni ezzel, cserébe nem öregszik és nem sérül. De vajon ki tudja-e majd játszani a magát csak Luc-nek nevező sötét istent? Élvégre, a lelke a tét…
V. E. Schwab egy lenyűgöző, több száz évet felölelő, kontinenseken átívelő utazásra hívja az olvasóit az Addie LaRue láthatatlan életével, melyet csak még varázslatosabbá tesz meseszerű prózája. A regény két idősíkon játszódik egyszerre, az egyikben Addie fiatalkoráról, és Luc-el kötött alkujáról, majd későbbi életéről olvashatunk, a másik pedig a jelenben játszódik New York-ban, és már egy olyan nőt ismerhetünk meg benne, aki tökéletesen elsajátította a láthatatlan élet minden nehézségét. Mert hiába a végtelen szabadság, ha az ember például nem tud egy biztos helyet bérelni magának, ahol alhat, hiszen senki nem emlékszik rá, nevét leírni és kimondani pedig képtelen másoknak. Hiába próbál meg mindent elkövetni Luc, hogy megnehezítse a dolgát, Addie egy csökönyös, makacs teremtés, és kihozza az elsőre lehetetlennek tűnő helyzetből igazából a maximumot: így járja be az egész világot szinte, és tanul meg több nyelven beszélni és olvasni. Sőt, kapcsolatai is lesznek, igaz, kénytelen az illetőt – olyan Az 50 első randi szerűen – minden nap újra elcsábítani, mígnem egyszer találkozik valakivel, aki képes rá emlékezni.
Mert az Addie LaRue láthatatlan élete egy szerelmi történet, ráadásul egy egészen kiváló fajta. A regény számtalan pozitívuma közül az egyik, hogy úgy mutat be egy kialakuló kapcsolatot – amely mind a két fél számára tökéletes kéne hogy legyen a körülmények miatt −, hogy az nem lesz feltétlenül idilli, és ezáltal valahogy még földhözragadtabbá válik az olvasó számára. Mindezt pedig a történet végén a keserédes befejezés koronázza meg.
Az Addie LaRue láthatatlan élete olvastatja magát, nem csak a cselekmény miatt, hanem a szöveg is könnyednek, szinte súlytalannak érződik, éppen ezért szinte elröppen a majd’ hatszáz oldal. Egy tökéletes regény a hétvégi esős időjáráshoz.
Schwab, V. E. Addie LaRue láthatatlan élete. Agave Könyvek, Budapest, 2021, 608 oldal.
