Adrian Barnes eredetileg az Egyesült Királyságban született, de Kanadában nőtt föl, ahol jelenleg kreatív írást tanít az egyetemen, mellette pedig újságírással is foglalkozik. Első regénye, egy abszurdista fantasy még 2006-ban jelent meg, majd ezt követte 2012-ben az Álmatlanok, melyet több nyelvre lefordítottak, és elkeltek a megfilmesítési jogai is egyben. Az Álmatlanok egy rövid, de húsbavágó elbeszélés egy olyan világról, ahol az emberiség nagy része elveszette az alváshoz való képességét.
Története a kanadai Vancouver-ben játszódik, ahol a város lakossága egyik napról a másikra azt tapasztalja, hogy nem volt képes aludni az éjjel. Hamar kiderül, a probléma globális, és szerte a világon csupán néhányan vannak, akik továbbra is rendelkeznek az alvás képességével, zömében inkább gyermekek. A csak Alvóknak hívott személyek azonban mind ugyanazt a különleges álmot látják egy furcsa aranyszínű fényről. Az alvásmegvonás azonban rövid időn belül tud szörnyű károkat okozni az emberi elmében, és nem kell hozzá sok, hogy a városban – és mindenhol máshol – elszabaduljon a pokol.
Igaz, lassan hét éve annak, hogy hazánkban megjelent az Álmatlanok, de szerencsére ezen időszak alatt mit sem veszített értékéből ez a poszt-apokaliptikus történet. A cselekményt a főszereplő, Paul meséli el a naplóbejegyzésein keresztül, azonban már az első fejezetből kiderül, hogy a pozitív végkicsengés a regény végére igen nagy valószínűséggel elmarad. Ezek után lineárisan vezet végig minket a kezdeti eseményektől egészen a dolgok sűrűjébe, mikor a pánik és az alvásmegvonás pszichikai hatása miatt a társadalmi rend egyszerűen felbomlik, és a túlélők állat módjára kezdenek viselkedni. Ahhoz képest, hogy viszonylag finoman és lassan indít a könyv (az első fejezetet leszámítva), nem kell hozzá sokat várni, hogy egészen bedurvuljon, és bizony akad benne jó pár jelenet, amely szinte már-már horrorisztikusba csap át, megtépázva az olvasó idegrendszerét.
Aki megtapasztalta milyen az, mikor éjjel éberen forgolódik és nem képes aludni, az egészen könnyen átérezheti az Álmatlanokban zajló eseményeket, ahol napról napra bomlik le az emberek elméje, és hullik darabjaira az általunk ismert világ. Ugyancsak érdekes, hogy ez az új rendszer kiket termel ki magából, és ironikus módon azok tudnak „felemelkedni”, akik előtte egészen jelentéktelenek voltak.
Negatívumként talán csak a narrátor stílusát tudnám megemlíteni, aki, értem én, hogy etimológus, de néha túlságosan modorosnak hat az elbeszélése, ezért megnehezíti a bevonódást is a regénybe.
Barnes, Adrian. Álmatlanok. Agave Könyvek, Budapest, 2014, 222 oldal.
