Kanizsai Dorottya rózsakertje

Az elmúlt években megújult a siklósi vár, érdemes újra meglátogatni hazánk egyik legépebben megmaradt várát. A vár komor bástyáit tarka virágágyások és levendulabokrok szelídítik. Akit nem csábít a kínzókamra meg a várbörtön, helyette, vagy éppen utána sok-sok lépcsőt megmászva egy üdítő kis virágos oázisban találja magát.

Tovább

Kövér, mint a porcsin?

únius végétől a homokos talajú kertekben megjelenik a kövér porcsin pozsgás fényes leveleivel, és boldogan burjánzik mindenfelé. A kövér porcsin (Portulaca oleracea) leveleit és fiatal hajtásait gyűjtjük, amelyek kellemesen savanykás ízükkel kiválóak nyári salátákba, vagy összevágva vajas kenyérre szórva.

Tovább

Egyéjszakás kaland a virágoskertben

Az ibolya, a rózsa, a levendula köztudottan ehető, de hogy a sásliliom, ami éppen most pompázik a kertben (vagy néhol már az utolsókat rúgja), szintén egy különleges konyhai alapanyag, azt már kevesen ismerik. Bimbóját a távol-keleti konyha zöldséges-húsos ragukba pirítja, szirmait rizses fogásokban láthatjuk viszont.

Tovább

Levendula-varázslat

Nem tudjuk pontosan meghatározni, mikor, mibe mennyi levendula kerüljön. Nem csak az egyéni érzékenység, „levendulatűrő képesség” a mérvadó, hanem maga a levendula is. A különböző fajták árnyalatnyit más és más ízűek. Az aroma intenzitását a termőterület, az időjárás, a szüret ideje is befolyásolja – a borhoz hasonlóan

Tovább

Bodzába bolondulva

Nálunk az idők kezdetén volt bodzaszörp, meg bodzás palacsinta. A dédikém bodzás tejlevest főzött ilyenkor – amúgy a tejlevesében csak tészta főtt, májusban meg bodza. Imádtuk. Aztán szépen egy családi oldalhajtásból beszállingózott a repertoárba a bodzafánk – ezt Szép Ilonka jegyezte a receptes könyvbe, így azóta neki tulajdonítjuk a történetet.

Tovább